"Az elmúlt tíz évben, 2010 óta mi a jövedéki adó mértékét nem emeltük... a benzinnél, tehát a benzin literenkénti jövedéki adójának mértéke ma ugyanannyi, mint amennyi 2010-ben volt" - fogalmazott a kormányinfón az újabb és újabb rekordokat döntő üzemanyagárakkal kapcsolatos újságírói felvetésekre Gulyás Gergely. A Miniszterelnökség vezetője alighanem újfent kevéssé fejtette ki az igazság minden részletét. Állításai bizonyos szögből nézve akár valótlannak is nevezhetők.
Jelenleg, konkrétan a benzin jövedéki adója, kifejezett áfa nélkül, tényleg megfelel a 2010-es, literenként 120 forintos szintnek. Ugyanakkor e kijelentés számos érdemi körülményt elfed. Így már Gulyás Gergely azon állítása is elbukik az igazság próbáján, hogy az Orbán-kormány ne emelte volna az elmúlt tíz év során a benzin jövedéki adóját. (A látszólag egymást kiegészítő két tagmondat valójában ellentmondó.) A kabinet ugyanis 2016 október 1-jén és 2020 július 1-jén is növelte 5-5 forinttal, egyaránt 120-ról 125 forintra a benzin nettó jövedéki adóját. Ráadásul, mivel az üzemanyagokat nem csak jövedéki, hanem általános forgalmi adó is terheli - mi több, az Orbán-kormány saját jövedéki adójára is rászámolja az áfát -, a benzin jövedéki adójának bruttó szintje a Fidesz-KDNP-kabinet 2012 január 1-i áfaemelésével is nőtt.
Orbánék, kifejezetten az akkori, alacsony olajár miatt apadó áfabevételek ellentételezésére, 2016 nyarán döntöttek úgy, hogy 50 dolláros negyedéves nyersolajárátlag alatt 5, illetve 10 forinttal növelik, eme átlag felett pedig ugyanennyivel csökkentik a benzin és a gázolaj nettó jövedéki adóját. A viszonylag ész- és egyszerű számtanpéldából, vagyis az adómérték fel-le mozgásából most Orbán Viktortól Gulyás Gergelyen át a többi kormánytisztviselőig, következetesen csak a csökkentési mozzanatot emelik ki. Ez azonban pusztán egy újabb kommunikációs trükk. 2016 októberében, a szabály életbe lépésekor ugyanis a nyersolaj - hogy-hogy nem - 50 dollár alatt állt. Vagyis az Orbán-kormány elsőként éppenséggel emelt a benzin és a gázolaj jövedéki adóján. Azóta ez, függően a nyersolajárátlagtól, hol nő, hol visszacsökken. Most, a 80 dollár feletti szintjével három-hét éves csúcsokat döntő nyersolajár miatt éppenséggel az eredeti jövedéki adószintek érvényesek. Ehhez az állapothoz kétségkívül egy áprilisi mérséklés vezetett. Ugyanakkor a csak a korábbi emelést kioltó mozzanatot érdemi adócsökkentésként beállítani kevéssé állhatja ki a tisztesség próbáját.
Egy pillanatnyi szünet után Gulyás Gergely bizonyára nem véletlenül fűzte első megjegyzéséhez a benzin szót sem. A lakossági gázolaj jövedéki adóját ugyanis az Orbán-kormány pont egy évtizede, 2011. november 1-n nettó 13 - bruttó 16 - forinttal kifejezetten megemelte.
Ráadásul további, kitűnően félremagyarázható csavarként, a fuvarozókra külön gázolajárat szabtak. Az emelés 13 forintos összegét ugyanis a céges vevők többsége eleinte visszaigényelhette. Ez az összeg azonban 2016-ig fokozatosan 3 forint 50 fillérre csökkent. Igaz, a fuvarozók akkor elérték, hogy ha (50 dollárnál olcsóbb olaj esetén) a gázolaj jövedéki adója 10 forinttal ugrik, már nettó 13 forint 50 fillért kapjanak vissza. A 2012-es áfaemeléssel "természetesen" a gázolaj bruttó jövedéki adója is nőtt, amiként a 2016 óta érvényes adóemelési és -csökkentési rendszerben az Orbán-kormány a magándízeleseket a benzinesek sarcának kétszeresével, literenként nettó tíz forinttal sújtja.
Egy agyafúrt nyilatkozó nem csak azért terelheti el erről a figyelmet, mert az Orbán-kormány lépései már a múlt ködébe vesznek. De a téma kapcsán máig inkább "benzinárról", "benzinkutakról" beszélünk. Pedig, míg az elmúlt évtized közepéig 95-ösből fogyott több, a gázolaj forgalma ma már a benziné kétszerese. Így a dízeladó sorsa a költségvetésre is nagyobb hatást gyakorol. Gulyás Gergely talán ezért sem erőltette a témát.
