Valójában magánügy, hogy valaki áldozik-e a szentmisén, vagy sem. Az amerikai püspökök azonban nagyon is közüggyé kívánják tenni. Júniusban a főpapok határozatot fogadtak el, amely olyan dekrétum elfogadását teszi lehetővé a püspöki konferencia most kezdődő, baltimore-i tanácskozásán, amely megtiltaná a szentáldozást a liberális abortusztörvényt támogató politikusoknak. A célpont nyilvánvalóan elősorban Joe Biden, az Egyesült Államok második katolikus elnöke, aki sokkal határozottabban, érzelmesebben beszél hitéről, mint egykor John F. Kennedy.
A Vatikán már júniusban is hevesen ellenezte, hogy a püspökök egyáltalán napirendre tűzzék ezt a kérdést.
A teológiai kérdésekben illetékes Hittani Kongregáció prefektusa, Luis Ladaria az Amerikai Katolikus Püspöki Konferencia elnökének, José Gomez érseknek írt levelében a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, egyrészt a püspöki konferencián belül, másrészt a katolikus politikusokkal, akik nem értenek egyet az egyház tanításával olyan kérdésekben, mint az abortusz. Ha a püspökök mégis úgy döntenének, hogy egy dokumentumban szabályoznák, ki járulhat szentáldozáshoz és ki nem, hangzott Ladaria levele, akkor ebben a kérdésben egyértelmű konszenzusra lenne szükség közöttük – emelte ki akkor. Ferenc pápa pedig nem egy alkalommal fogalmazott úgy, hogy a szentáldozás nem egyfajta kiváltság, „nem a szentek jutalma, hanem a bűnösök kenyere”.
Röviddel a baltimore-i tanácskozás előtt Ferenc pápa nagyon is komoly támogatást adott Bidennek ebben a vitában. Önmagában már az is jelzésértékű, hogy pénteki találkozójuk 75 percig tartott. A vatikáni protokoll szerint mindig kiemelt jelentősége van, hogy a pápa és vendége közötti eszmecsere meddig tart, s a mostani egy és negyedóra mindenképpen rekordnak számít, ennyi ideig a pápa még azon politikusokkal sem cserél eszmét – gondolhatunk itt például Angela Merkel német kancellárra – akikkel kifejezetten jó viszonyt ápol. (Ne feledjük azt sem, hogy 40 percig tartott az a „szívélyes légkörűnek” nevezett találkozó, amelyre Budapesten került sor a pápa, Áder János köztársasági elnök, valamint Orbán Viktor között.) De Ferenc és Biden diskurzusa annál is hosszabb volt, mint a Barack Obama elnökkel 2014-ben folytatott 52 perces megbeszélése, arról nem is beszélve, hogy a pápa 2017-ben mindössze félórát szánt Donald Trumpra. Ez utóbbi persze nem is volt annyira meglepő, hiszen viszonyuk közismerten meglehetősen hűvös volt.
A kontraszt nem is lehetett volna nagyobb a Trump-találkozóhoz képest. „Jó újra itt lenni” – mondta mosolyogva Biden a vatikáni San Damaso udvaron az őt fogadóknak, amikor feleségével, Jillel kiszállt limuzinjából. Láthatóan a pápa is nagy lelkesedéssel fogadta az amerikai elnököt, akivel régi ismerősök, ezúttal már ötödízben találkoztak. Biden Obama helyetteseként 2013-ban járt Rómában, 2015-ben Washingtonban és Philadelphiában is beszélgettek egymással, a pápa Egyesült Államokbeli látogatásán, 2016-ban pedig a Vatikánban Biden vizitált Ferencnél.
Az elnök egyébként a pápák közül II. János Pállal is találkozott, még 1980-ban, fiatal szenátorként. Akkoriban feltűnő is volt, hogy a lengyel származású egyházfő 45 percig tartó magánkihallgatáson fogadta amerikai vendégét.
Biden sosem rejtette véka alá a Ferenc pápa iránt érzett csodálatát. Ebben családi tragédiái és Ferenc pápa empátiája is szerepet játszott. Fiatalkorában apját és két testvérét, ifjú apaként, 1972-ben, feleségét és kislányát vesztette el, majd évtizedekkel később, 2015-ben egyik fia, Beau súlyos betegsége, majd halála tette próbára hitét. Azóta, mindig magánál tartja Beau rózsafüzérjét. Egy ízben arról beszélt, milyen komoly erőt adott neki a vallás és milyen sokat jelentettek neki Ferenc pápa 2015-ben elhangzott együttérző mondatai. „Azt kívánom minden gyászoló szülőnek, testvérnek, anyának, apának, hozzám hasonlóan részesülhessen a pápa engesztelő szavaiban, imádságában, vagy abban, hogy találkozhat vele” – fogalmazott akkor.
Jellemző az is, hogy Biden közvetlenül a tavalyi elnökválasztás előtt a pápa „Mindnyájan testvérek” kezdetű enciklikájából idézett, amelyben Ferenc elítélte a populizmust. Közismert tény, hogy az amerikai ultrakonzervatív főpapok Ferenc pápa legnagyobb ellenfelei a katolikus egyházon belül.
A pénteki találkozón hosszú perceken át beszélhettek az amerikaii abortusztörvényekről, amelynek a püspökök említett döntése miatt Biden szempontjából nagyon is komoly személyes következményei is lehetnek. Mint az amerikai elnök elárulta, megvitatták egyes amerikai főpapok kezdeményezését, amely kizárná őt a szentáldozásból. Az elnök azonban elmondta, a pápa pénteken közölte vele, hogy „továbbra is részesülhet a szentáldozásban”, és hogy a pápa „jó katolikusnak” tartja. Mindezek után bárhogy döntsenek is az amerikai főpapok, Bidentől nem tagadhatják meg az oltáriszentséget. Ez pedig zöld utat ad az elnök számára, aki személy szerint ellenzi ugyan az abortuszt, de politikailag támogatja annak 2022-es szövetségi pénzből történő költségtérítését. A pápa egyébként szeptember 15-én, Szlovákiából való visszatérésekor kijelentette: még ha az abortusz „gyilkosság” is marad, a papoknak „lelkipásztorként” kell viselkedniük „közelséggel” és „együttérzéssel”, és „nem szabad elítélniük” másokat.
Egyházfői üzenet a konzervatívoknak
Massimo Faggioli, a philadelphiai Villanova Egyetem egyháztörténész professzora az olasz Adnkronos hírügynökségnek adott interjújában rámutatott: a pápa és Biden találkozója „néhány szélsőségesebb amerikai püspököt bosszantani fog, mert a megbeszéléseken a közös pontokat emelték ki, és nem azokat, amelyek elválasztják őket”. Azt is hozzátette, hogy a vatikáni audiencia egyértelmű jelzés a tengerentúli konzervatív püspököknek.
„Egyes amerikai főpapok azt remélték, hogy a pápa a magánkihallgatáson megdorgálja majd Bident, vagy nem is fogadja őt, netalán megalázó módon teszi ezt” – folytatja a vallástörténész, a „Joe Biden e il cattolicesimo negli Stati Uniti” (Joe Biden és a katolicizmus az Egyesült Államokban) című könyv szerzője. „Sok amerikai katolikus, köztük püspökök számára nehéz megérteni, hogy a pápa nem csak Róma püspöke, hanem államfő is, és más politikai vezetőkkel is tárgyalnia kell, függetlenül attól, hogy mit tesznek a saját országukban” – magyarázta Faggioli, hangsúlyozva, hogy ebben az értelemben az amerikai katolicizmus nagyon „protestáns”, és „a világot fekete-fehérben látja, míg a politikában, a diplomáciában, beleértve a vatikáni diplomáciát is, minden a szürke árnyalataiból áll”.
E kulturális motiváció mellett azonban létezik egy szigorúan politikai jellegű is, a konzervatív püspökök általában véve inkább a Republikánus Párt álláspontjaihoz igazodnak, „amely szélsőséges politikai erővé vált”. A találkozó „még közelebb hozza egymáshoz Bident és Ferenc pápát, mert úgy kell kormányozniuk, hogy tudatában vannak ezeknek az ideológiai korlátoknak".
Az olasz szakértő által elmondottak igazságát jelzi, hogy, mint arról a National Catholic Reporter portálja is beszámolt, azonnal szólásra jelentkeztek a pénteki találkozót bíráló konzervatív püspökök. Az ország több konzervatívabb katolikus főpapja a közösségi médiában fejezte ki nemtetszését Ferenc pápa és Joe Biden elnök találkozója miatt.
„Attól tartok, hogy az egyház elvesztette prófétai hangját. Hol vannak a Keresztelő Jánosok, akik szembeszállnak napjaink Heródesével?” – tweetelte Thomas Tobin, a Rhode Island-i Providence püspöke, aki még a találkozó előtt, október 27-én szintén a Twitteren szólította fel Ferencet, kérje számon Bident az abortusz ügyében. Az, hogy Biden kitartóan támogatja az abortuszt „szégyen az egyház és botrány a világ számára” – írta korábban Tobin.
Raymond Leo Burke bíboros, érsek, aki Ferenc következetes és hangos kritikusa volt, amióta 2014-ben eltávolította a vatikáni Apostoli Szignatúra éléről, arra kérte 39 ezer Twitter-követőjét, imádkozzanak „az egyházért, hogy hűségesen és világosan védjék meg a szent Eucharisztia szentségét és óvja meg a katolikus politikusok lelkét, akik súlyosan megszegnék az erkölcsi törvényt.” Burke egy linket is tweetelt arról, hogy az 1983-as Kánonjogi Kódex alapján meg kell tagadni a szentáldozást az abortuszt támogató politikusoktól.
Richard Strickland, a texasi Tyler püspöke a Twitteren köszönte meg Burke-nek „a katolikus tanítás világos kinyilvánítását”. Salvatore Cordileone, San Francisco érseke saját, a The Atlantic október 29-i cikkében napvilágot látott szavait idézte a Twitteren: az amerikai Demokrata Párt „egyre inkább balra mozog” és Biden „vele együtt halad”. José Gomez Los Angeles-i érsek, az amerikai Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Twitter-fiókján október 29-én több mint egy tucat bejegyzést tett közzé, amelyek közül több a katolikus egyháznak az emberi élet védelmével kapcsolatos tanítását idézte.
Michael Burbridge, a virginiai Arlington püspöke ezt írta: „Ezekben a kihívásokkal teli időkben, amikor az evangéliumot és alapvető hitünket gyakran elutasítják, imádkozzunk a kegyelemért, hogy Szent Pállal együtt mondhassuk: ’Krisztusban mondom az igazságot.’”
Eközben a konzervatív EWTN műsorvezetője, Raymond Arroyo, válaszul azokra a hírekre, amelyek szerint Ferenc arra bátorította Bident, hogy továbbra is részesüljön a szentáldozásban, így fogalmazott: „A pápa ezzel (az egyházjoggal) és saját amerikai püspökeivel megy szembe.”
A katolikus főpapok hozzáállását az is magyarázza, hogy igen nagy a versengés a hívekért a protestáns egyházakkal. Ez utóbbiak igencsak betagodózdtak a Republikánus Pártba.
