Jelenleg nincs az Európai Unió Bíróságán (EUB) bírság kiszabására vonatkozó kereset Magyarország ellen, de hamarosan lehet, miután a kormány hónapok óta nem hajlandó az uniós előírásoknak megfelelően módosítani menekültügyi szabályozása egyes elemeit. Az EUB tavaly decemberben ítélte jogellenesnek, hogy a magyar hatóságok korlátozzák a harmadik országbéli állampolgárok hozzáférését a menekültügyi eljáráshoz, a menekültstátuszt kérelmezőket őrizetben tartják és az illegális bevándorlókat mindenféle jogorvoslati lehetőség nélkül kitoloncolják az országból a magyar-szerb határon. A bírák kifogásolták a tranzitzónák működését is, amit azóta megszüntetett a kormány, és jogsértőnek ítélték a visszakényszerítéseket, amivel viszont nem hagytak fel a hatóságok. Az eseteket dokumentáló Magyar Helsinki Bizottság szerint a decemberi végzés óta változatlanul folytatódnak a mindenféle jogállami garanciát nélkülöző "személytelen" kitoloncolások Szerbiába. Emiatt már az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex is távozott Magyarországról.
Az európai bíróság menekültügyi rendelkezéseket bíráló döntése jogerős és kötelező végrehajtani. Mivel a magyar hatóságok ezt elmulasztották, az EU jog betartása fölött őrködő Európai Bizottság idén júniusban felszólító levélben figyelmeztette őket a kötelességükre. Két hónapot kaptak a válaszra, ami információink szerint meg is érkezett Brüsszelbe. A követelt jogszabályi módosítások azonban nem születtek meg, Varga Judit igazságügyi miniszter inkább az Alkotmánybíróságtól kért véleményt, amire szintén várni kell. A biztosi kollégium ezért nemsokára úgy dönthet, hogy egy újabb eljárásban felkéri az Európai Unió Bíróságát kényszerítő bírság kiszabására. Ez lehet átalányösszeg, vagy napi tételben meghatározott pénzbüntetés – mint Lengyelország esetében –, amelynek az összege általában a jogsértés időtartamától, súlyosságától és az adott tagállam méretétől függ.
Magyarország egyszer már közel került a bírság kiszabását megelőző jogi procedúrához, amiért nem hajtotta végre a külföldről finanszírozott szervezetekről szóló, úgynevezett civiltörvényt kifogásoló EUB határozatot. Az Európai Bizottság emiatt idén februárban kénytelen volt figyelmeztető levelet küldeni, de a kormány áprilisban végül visszavonta a jogszabályt, így az ügy nem került ismét ez EU bíróságára.
A “brüsszeli bürokratákat” és “hatalmi túlkapásaikat” rendszeresen becsmérlő Orbán Viktor mostanáig kínosan ügyelt rá, hogy Magyarország végrehajtsa az uniós bíróság határozatait. A kormány ugyan üdvözölte, hogy a lengyelek nem hajlandók alávetni magukat minden ítéletnek, de az egyetértését nem öntötte jogi formába. A Brüsszel és Varsó közötti súlyos konfliktus kimenetelétől is függ, hogy Budapest végül milyen utat választ. Mint arról beszámoltunk, az EUB szerdán döntött úgy, hogy napi egymillió euró (nagyjából 364 millió forint) kényszerítő bírság megfizetésére kötelezi Lengyelországot, amiért a korábbi ítéleteinek fittyet hányva nem függesztette fel a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsának hatáskörére vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazását.
