nagykövetségek;vízumkiadás;orosz-amerikai viszony;

- Moszkva a poklot emlegeti, de vannak még bugyrok

Amerikai szenátorok egy csoportja javasolta, hogy „a kölcsönösség jegyében” utasítsanak ki 300 oroszt, ami végképp ellehetetlenítené a diplomáciai kapcsolatokat és alkalmat teremtene a Kremlnek a vasfüggöny lehúzására.

Még jó, hogy az Egyesült Államoknak van oroszországi nagykövete, legalább lesz kit kiutasítani vagy visszahívni. John Sullivant még Trump nevezte ki, de Biden is helyén hagyta, ami bölcs döntésnek bizonyult, mivel az új elnök saját nagyköveti jelöléseit a szenátusi republikánusok rendre elszabotálják. Leginkább csak azokat engedték szavazásra bocsátani, akik egykor maguk is szenátorok voltak, merthogy a volt kollégákkal nem illik kibabrálni, az ilyesmi nem lenne méltó egy gentlemanhez. Sullivan tehát ül Moszkvában és egyik válság a másik után zúdul a nyakába.

Most például éppen az, hogy az Egyesült Államokba utazó oroszoknak az 1200 kilométerre lévő Varsóba kell elmenni vízumért, mivel az amerikaiak vlagyivosztoki és jekatyerinburgi konzulátusa már régebben a romló viszony áldozata lett, s mostanra Moszkvában is ellehetetlenült a konzuli osztály munkája. Legalábbis az amerikai nyilatkozatok szerint, mert az oroszok látszólag értetlenül állnak a fejlemény előtt. Az amerikai külügyminisztérium hivatalosan a „hontalanok” közé sorolta az orosz állampolgárokat, akiknek, mivel országukban nem működik amerikai konzulátus, egy harmadik államban kell vízumért folyamodniuk. Eddig olyan országok tartoztak ebbe a kategóriába, mint Kuba, Venezuela, Irán, Líbia, Szíria, Szomália, Dél-Szudán, Eritrea és Jemen.

Az oroszok ezen nagyon megsértődtek. Külügyi szóvivőjük, Maria Zaharova szerint az amerikai diplomácia Oroszországban évek óta leépíti saját konzuli szolgáltatásait. „Igazi poklot csináltak a XXI. században rutinnak számító technikai procedúrából” – panaszkodott. Arra nem tért ki, hogy a tangóhoz általában ketten kellenek: az orosz külügy azon „nem baráti” országok közé sorolta az Egyesült Államokat, amelyek csak engedéllyel alkalmazhatnak más állampolgárokat a külképviseletükön. Az amerikaiak kvótáját nulla főben határozták meg, így több száz technikai munkatársat, például sofőrt, biztonsági őrt és takarítót kellett elbocsátaniuk. A vlagyivosztoki és jekatyerinburgi konzulátusokkal együtt korábban 1200 főt foglalkoztató amerikai képviseleten 120-an maradtak és ha ez így megy tovább, előbb-utóbb minden gyakorlati munkát be kell majd szüntetniük. Orosz ellenzéki körök szerint éppen ez lehet Vlagyimir Putyin célja, aki nem akarja, hogy hazája polgárai csak úgy utazgassanak a nagyvilágban és végül téves demokráciafelfogással térjenek vissza – ha egyáltalán.

Oroszországnak mintegy négyszáz diplomata státusban lévő állampolgára dolgozik az Egyesült Államokban, de ebben már benne vannak a New York-i ENSZ-képviselet munkatársai is. Amerikai szenátorok egy csoportja javasolta, hogy „a kölcsönösség jegyében” utasítsanak ki 300 oroszt, ami végképp ellehetetlenítené a diplomáciai kapcsolatokat és alkalmat teremtene a Kremlnek a vasfüggöny lehúzására.  

Az amerikai-kínai ellentétek kerültek reflektorfénybe a délkelet-ázsiai országok csúcstalálkozóján. A térség egyre inkább geopolitikai játszmák színtere