közmunka;

- Lehetne, de mégsem kérnek közmunkásokat

Mára szinte feleslegessé vált, a Belügyminisztérium mégsem akarja kivezetni azt a szabályt, amely alapján a munkáltatók előre megmondhatják, hogy hány közmunkást akarnak alkalmi- vagy idénymunkában foglalkoztatni – tudta meg lapunk.

A jogszabály alapján egy cég október végéig jelezheti: a következő év május és október között hány közfoglalkoztatottat szeretne az említett formában alkalmazni. Az igényeket a kormányhivataloknak vagy a polgármestereknek lehet leadni, az eredeti cél szerint azért, hogy a következő évi közmunkaprogramok tervezésekor számolni lehessen a közmunkások egy részének kiesésével abban az időszakban, amikor több pénzért el tudnak helyezkedni napszámosként.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott idénymunkások és alkalmi munkások száma ugyan nem lett kevesebb, viszont néhány év elegendő volt arra, hogy az ezeket az embereket foglalkoztató vállalkozók kiépítsék a megbízhatónak talált potenciális dolgozókkal a közvetlen kapcsolatot, így ne jelentsék be a várható létszámigényeiket.

A járvány miatti óvatosság csak erősítette a folyamatot. Van tehát egy gyakorlatilag feleslegessé vált jogszabály, amivel a polgármesteri és járási hivataloktól elindulva a megyéken át az adóhivatalig és minisztériumokig sok helyen sokan kénytelenek foglalkozni, de érdemi haszna már nincs az adatgyűjtésnek. A közfoglalkoztatási kormányzati portálon elérhető idei évre vonatkozó jelentés szerint 2016 és 2019 között egyre többen jelentkeztek, majd tavaly már csak az előző évi - idénymunkásokkal és alkalmi munkásokkal lefedett - munkanapok számának 7 százalékát jelentették előre a munkáltatók. Míg 2018-ban még 631 munkáltató jelezte az igényét, 2020. október végéig azonban már csak 39 vállalkozás tervezte összesen 1130 fő idei szezonális foglalkoztatását. A folyamat ellenére a Belügyminisztérium mégis azt felelte kérdésünkre, hogy nem kívánnak változtatni a törvényen.

Tavaly egyébként havi átlagban több mint 300 ezren jutottak alkalmi- vagy idénymunkában jövedelemhez, és a NAV eddigi adatai szerint idén sem csökkent a létszám. A szakképzettséggel többnyire nem rendelkező emberek egyszerűsített foglalkoztatása a legelterjedtebb az észak-keleti országrész mezőgazdasági üzemeiben, de több borsodi kormányhivatalban idén már egyetlen vállalkozás sem jelentkezett, hogy jövőre felvenne közmunkásokat is napszámosnak. Mráz Márta, a Lohn Ügyvédi Iroda munkatársa lapunknak kiemelte, hogy a turizmusban működő partnereiknek felkészült szakácsokra, pincérekre van szükségük, ebben a körben egyre gyakrabban döntenek a megbízható alkalmazottak hagyományos munkaviszonyban, például részmunkaidőben történő foglalkoztatásáról.

ElvárásokAz egyszerűsített munkavállaláshoz nem kell szerződést írni, a munkaviszony azzal jön létre, hogy a cég bejelenti az illetőt adott napon legkésőbb 9 óráig az adóhatósághoz. Korlát azonban, hogy mezőgazdasági és turisztikai idénymunkát egy évben legfeljebb 120 napig lehet végezni, alkalmi munkát pedig ugyanannál a munkáltatónál 90 napig. A dolgozó a minimálbér és garantált bérminimum 85-87 százalékának megfelelő összeget kap és nem adózik, a társaság pedig idénymunkásonként 500, alkalmi munkásonként ezer forint közterhet fizet. Az egyszerűsített foglalkoztatási formát alkalmazzák a filmipar statisztáinak kifizetésére is. Ebben a körben idén 12 ezerről 18 ezer forintra emelték a napi tarifát, a vállalkozás személyenként és naponta fizetendő közterhe pedig 3 ezerről 4 ezer forintra emelkedett.

Egyre többen szeretnék, ha lépne a kabinet. Orbánék egyelőre nem hallják meg a kéréseket.