vírus;kommunikáció;COVID-19;

- Járványkommunikációból elégtelenre vizsgázott a kormány

Botrányosan rossz, szelektált és titkolózó a pandémiával kapcsolatos tájékoztatás, a politikai szempontok háttérbe szorították a járványügyieket – mondják a lapunknak nyilatkozó elemzők. Pedig a tiszta beszéd fontos lenne a Covid elleni harcban.

Erősen felfutó ágban van a koronavírus-járvány negyedik hulláma Magyarországon, ám a helyzet súlyosbodásával kapcsolatban – néhány adaton kívül – érdemi tájékoztatást sem a kormány, sem az Operatív Törzs nem adott az utóbbi hetekben. Bár Orbán Viktor miniszterelnök és néhány fideszes politikus olykor megnyilatkozik a témában, megjegyzéseik gyakran ellentmondásosak, sőt kifejezetten félrevezetőek.

Miközben szakmai szervezetek, szakértők és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is a maszkviselés fontosságát hangsúlyozza, hiszen azzal bizonyítottan fékezhető a Covid-19 közösségi terjedése, a kormányfő az állami rádióban a napokban kijelentette, szerinte csak illúzió, hogy a maszk megvéd bennünket – szembe menve nemcsak az MTA-val vagy a Magyar Orvosi Kamarával, hanem “saját” szakértőivel is: nemrég Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványmatematikai munkacsoportjának vezető epidemiológusa, valamint Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ osztályvezetője is a maszkviselés mellett érvelt.

Az Operatív Törzs (OT) is lényegében eltűnt a nyilvánosságból, Müller Cecília országos tiszti főorvossal együtt. Az OT június 11-én, a harmadik hullám végén tartotta utolsó tájékoztatóját, azóta csak a kormányzati tájékoztató oldalon közlik a legalapvetőbb napi járványügyi adatokat. Müller Cecília sem adott azóta érdemi nyilatkozatot, tájékoztatást, igaz, szeptember elején még látható volt a TV2 Mokka című reggeli szórakoztató műsorában.

– A politikai szempontok egyértelműen háttérbe szorították a járványügyi szempontokat, ezért sincs érdemi tájékoztatás sem a Covid-19 negyedik hullámának alakulásáról – állítják elemzők. Pedig az aktuális járványhelyzet nem ezt indokolná – mutatott rá Szentpéteri Nagy Richárd. A politológus úgy véli, a kormányzati kommunikációban korábban is a politikai szempontok domináltak, és ez – a 2022-es választásokhoz közeledve – egyre erőteljesebben jelenik meg. Véleménye szerint a kormánypártoknak nem állt érdekükben, hogy például az október 23-ai, a kormány mellett kiálló békemenet megszervezését – amelyen a szervezők szerint több százezren vettek részt – a fokozódó negyedik hullámról szóló tájékoztatókkal sodorják veszélybe. – A békemenet nem csak egy napról szólt, az ott készült tömegfelvételeket a támogatóikról minden bizonnyal a választási kampányban is többször viszontláthatjuk majd – fogalmazott a Népszavának Szentpéteri Nagy Richárd.

Hasonló okokat lát a háttérben Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója is. Szerinte látványos a kommunikáció hiánya a vírussal kapcsolatban, de nemcsak a kormánypártok, hanem az ellenzéki pártok részéről is.

– A politikusok valószínűleg úgy érzik, a társadalomnak kicsit elege lett ebből a témából, a választásokhoz közeledve próbálnak népszerűbb ügyekről beszélni. Pedig az ellenzék felelőssége is, hogy nyomás alatt tartsa a kormányt a vírushelyzet miatt, a kormánynak pedig azt kellene elkerülnie, hogy súlyossá váljon a járvány – fogalmazott. Az elemző szerint a kormány talán a harmadik oltás felvételéről kommunikált érdemben az utóbbi hetekben, de még ez is hiányos. Nem tudhatunk semmit arról, hogyan alakul a fertőzések és a halálozások aránya az oltottak és az oltatlanok körében, az érintetteket hányszor és milyen vakcinával oltották be. Nincs hatékony kampány annak érdekben sem, hogy tovább emelkedjen az oltási kedv és azok, akik eddig nem tették meg, beoltassák magukat.

Virág Andrea szerint ebben nagy szerepe lenne a tiszta, világos kommunikációnak, ugyanakkor arra is rámutatott: az, hogy a kormány szerint csak az oltás véd meg a vírustól és más intézkedésekre nincs szükség, hamis biztonságérzetet kelthet az emberekben, hiszen az oltottak is lehetnek fertőzöttek és fertőzőek, még ha nincsenek is súlyos tüneteik.

– Nemcsak most, eddig is botrányosan rosszul, elégtelenül működött a tájékoztatás. Szelektált és titkolózó, leginkább a pozitív fejleményeket hangsúlyozták csak, ami félrevezető - erről már Síklaki István szociálpszichológus beszélt a Népszavának. Szerinte az különösen bicskanyitogató, hogy az orvosok, kórházigazgatók nem nyilatkozhatnak. Úgy véli, az Operatív Törzs sem állt a helyzet magaslatán, de amíg üléseztek és tartottak tájékoztatókat, legalább úgy lehetett érezni, foglalkoznak a járvánnyal. Szerinte mindez a társadalomra is nagy hatással van, ha az látszik, hogy a kormány már nem veszi komolyan a járványt, az emberek sem fogják, aminek súlyos következményei lehetnek.

Elhalványult propagandaMíg korábban maga a miniszterelnök is kiemelt figyelmet fordított arra, hogy megfáradt hadvezérként saját Facebook-oldalán, videóüzenetekben tájékoztassa követőit az Operatív Törzs ülései után, az utóbbi időben ezek szintén elmaradtak – nyilvánvalóan az érdemi járványügyi döntések hiányában. A kormányfő már azt sem tartja szükségesnek, hogy a kórházakban “terepszemlét” tartson, ahol - bár a média képviselői nem - saját kamerastábja jelen lehetett. Nem láthatunk már beállított fotósorozatot friss vakcinaszállítmányokról, a fürkészek és portyázók munkájának egyéb eredményeiről sem.
KitérésAz Operatív Törzs a járvány tavaly tavaszi első hulláma idején még valódi tájékoztatókkal kezdett, ahol újságírók kérdezhettek, akár ellenzéki médiumok munkatársai is. Emlékezetes pillanat volt tavaly, amikor elvették a mikrofont az RTL Híradó riporterétől, miután túl sokat kérdezett. Ezután viszonylag hamar áttértek az újságírók jelenléte nélküli tájékoztatókra, ahol az előzetesen beküldött kérdések közül szemezgettek – kerülve a kényes kérdések többségét. Az Operatív Törzs bizonyos adatokat egyszerűen nem közöl. A kormány sokáig – miután a keleti vakcinák befutottak – hirdetésekben ünnepelte az első oltások magas arányát, majd amikor ebben hátrébb kerültünk az európai rangsorban, a második vakcinákkal (teljes védettség) történt ugyanez. Most már ebben is az EU középmezőnyének végén állunk.

Tudósok, szakértők kongatják a vészharangot

A járványügyi intézkedések sürgős szigorítását és a lehető legtöbb helyen kötelező maszkviselést javasol több mint húsz neves szakértő egy most nyilvánosságra hozott, a lakossághoz és a döntéshozókhoz címzett dokumentumban.

A felhívás szerint le kell számolni azzal a tévhittel, hogy a beoltottság önmagában teljes védelmet jelent, vagy hogy az immunerősítők elegendők a fertőzés elkerüléséhez. A mostani 60 helyett 80 százalékos átoltottság lenne megnyugtató, és amíg ezt el nem érjük, minden óvintézkedésre szükség van – hangsúlyozza a felhívás kezdeményezője, Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser, valamint olyan szakemberek, mint Duda Ernő és Rusvai Miklós virológusok, Falus András és Sarkadi Balázs akadémikusok, illetve több egészségügyi menedzser, orvos, háziorvos.

Mint írták, annak érdekében, hogy a járvány negyedik hulláma minél kevesebb áldozatot követeljen és a hazai egészségügyi ellátórendszer képes legyen „az elmúlt évben felhalmozott nem-Covid ellátási igények kiszolgálására”, azt kérik, hogy mindenki viseljen maszkot a tömegközlekedési eszközökön, más zárt terekben, így az iskolákban is, továbbá kerüljük a kézfogást, öleléseket és üdvözlő puszikat, illetve gyakran és alaposan mossunk kezet. Aki légúti fertőzés tüneteit észleli magán, maradjon otthon és végeztessen PCR tesztet és a legfontosabb, hogy aki teheti, oltassa be magát, a tartózkodókat pedig segítsék ellenérzéseik leküzdésében.

– Aki hat hónapnál régebben kapta meg a második oltást vagy átesett a fertőzésen, az menjen el a harmadik oltásra, de a 60 évnél idősebbek, a túlsúlyosak, a krónikus betegséggel élők vagy fokozottan kockázatos munkahelyen dolgozók négy hónap után jelentkezzenek az ismétlő oltásra – hívták fel a figyelmet.

A szakértők a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Tudományos Akadémia hasonló felhívásához csatlakozva kérik az önkormányzatokat, a munkahelyi vezetőket, a közösségi közlekedés, a kereskedelem, a szabadidős-, oktatási-, sport- és szórakoztató intézmények működtetőit, hogy saját területükön tegyenek meg mindent, hogy általánossá váljon a maszkviselés. A kormánynak is lépni kell a terjedő járványhullám megfékezésére – hangsúlyozzák a szakértők. Szerintük be kell tiltani a tömegrendezvényeket, el kell rendelni a kötelező maszkviselést a boltokban, hivatalokban, a tömegközlekedési eszközökön. A lakossághoz közeli ingyenes tesztelési pontok felállítását is szükségesnek tartják, továbbá valós és részletes információkat, adatokat követelnek, mert ezek nélkül szerintük nem alakul ki az átoltottság növeléséhez szükséges bizalom a társadalomban. A szakértők állítják, csak a felhívásukban felsorolt intézkedések együttes alkalmazása mellett kerülheti el Magyarország az újabb tomboló járványt, a tragédiát, ami felé most haladunk.

Romló járványadatok44 koronavírusos beteg hunyt el egyetlen nap alatt, azaz majdnem félóránként követelt új áldozatot a járvány – derült ki a koronavírus oldal tegnapi adataiból. Eszerint már 1685 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 197-en vannak lélegeztetőgépen. Aggasztó jel, hogy a legtöbb mért helyen erőteljesen emelkedik a szennyvízben mért koronavírus-koncentráció, amit egy-két héttel szokott követni a betegek számának további megugrása.

Az Alba Aréna kezdetben 25 milliárd forintból valósult volna meg, de később 32,4 milliárdra drágult. Most úgy tűnik 35 milliárdba fog kerülni.