Ezen a héten a “most vagy soha” dilemmájával kell megküzdenie az Európai Bizottságnak: ha szeretné elkerülni, hogy a bíróságon kössön ki, akkor el kellene indítania a pénzmegvonással járó eljárást azokkal a tagállamokkal szemben, amelyekben károk érik az EU költségvetését. Az Európai Parlament (EP) ugyanis november 2-ikáig adott határidőt a biztosi testületnek, hogy elkezdje a procedúrát, másként mulasztási keresetet nyújt be ellene az uniós bíróságon.
Az EP azt kifogásolja, hogy a Bizottság nem hajlandó felelősségre vonni és szankcionálni a közösségi pénzekkel trükköző korrupt kormányokat a január óta hatályos jogállamisági rendelet alapján. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője – aki a parlament részéről a jogszabály egyik kidolgozója volt – lapunknak azt mondta, hogy november 2-ikán a Bizottság éppen 11 hónapja lesz késésben a törvény alkalmazásával. “Egyedül az elszántsága és az akarata hiányzik ahhoz, hogy a támogatásokat végre a közös értékeinkhez kössük. Ha nem fog lépni, mi tovább megyünk a perrel. Fő célunk, hogy az EU jogszabályait betartassuk”, hangsúlyozta. Szerinte a brüsszeli testületnek nem az EP fenyegetése vagy törvényi kötelezettségének elmulasztása, hanem a helyzet súlyossága miatt kell mielőbb döntenie a jogállamisági rendelet alkalmazásáról.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azért halogatja az előírások számon kérését, mert tavaly decemberben megígérte a magyar és a lengyel miniszterelnök által sarokba szorított tagállami vezetőknek, hogy megvárja vele az EU luxemburgi székhelyű Bíróságának ítéletét a rendelet jogszerűségéről. Budapest és Varsó márciusban nyújtott be keresetet a jogszabály megsemmisítésére, amelyről a döntés legkésőbb a jövő év elején várható. Az uniós jog betartatásáért felelős brüsszeli testületet és elnökét azonban még a tagállami vezetők sem utasíthatják egy hatályos jogszabály alkalmazásának az elhalasztására. Az Európai Parlament az elmúlt hónapokban többször beígérte, hogy pert indít ellene, ha nem intézkedik, és hamarosan beválthatja a fenyegetését.
Az EP jogi szolgálatának véleménye szerint azonban korántsem biztos, hogy a parlamentnek nyert ügye lesz az EU Bíróságán, mivel nagyon nehéz bizonyítani, hogy egy eljárás a politikai megfontolások vagy az alapos előkészítés miatt késik. Von der Leyenék nyilvánosan az utóbbira hivatkoznak, és biztosak benne, hogy megnyernék a pert. Érvelésük szerint időbe telik, míg a rendelet által előírt, kifejezetten technikai jellegű procedúra során hitel érdemlően bizonyítani lehet, hogy bizonyos jogállami normaszegések sértik a közösség pénzügyi érdekeit.
Újvári Balázs bizottsági szóvivő lapunk kérdéseire közölte, hogy az év eleje óta alaposan értékelik a lehetséges eseteket, és az első értesítéseket hamarosan kiküldik az érintett tagállamoknak. Csakhogy az értesítés kiküldése nem azonos a hivatalos eljárás elindításával. “A bírósági ítélet előtt nem hozunk intézkedéseket, de ki fogunk küldeni kérdéseket tartalmazó és tájékoztatást kérő leveleket”, jelentette be Ursula von der Leyen a múlt héten. Az efféle “kérdőívek” postázása megelőzi a procedúra hivatalos kezdetét.
A uniós pénzek elköltéséről érdeklődő irományok már a héten megérkezhetnek a kiszemelt fővárosokba. A Frankfurter Allgemeine Zeitung brüsszeli tudósítója tudni véli, hogy egyedül Magyarország fog információkat kérő levelet kapni, de bizottsági forrásaink ezt nem erősítették meg.
A parlament viszont nem fogja ennyivel beérni. David Sassoli elnök világossá tette, hogy csak akkor fogják visszatartani vagy visszavonni a keresetüket, ha a biztosi testület hivatalos eljárás keretében írásbeli értesítést küld egy vagy több tagállamnak. Cseh Katalin szerint egészen biztos, hogy a halogatás, az ígérgetés, az informális puhatolózás 11 hónappal a határidőt követően nem fogja kielégíteni a parlamentet.
