A Kúria pénteki döntésével megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi ezzel ellentétes határozatát, és megtagadta a kormány egyik népszavazási kérdésének hitelesét. A legfelsőbb bírói fórum szerint nem lehet országos referendum tárgya a kormány által javasolt következő kérdés: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” A Kúria döntése jogerős, ellene további jogorvoslatnak nincs helye.
Emlékezetes, Orbán Viktor még júliusban jelentette be, hogy a kormány öt kérdésben úgynevezett „gyermekvédelmi” népszavazást kezdeményez. A kabinet kezdeményezését, amely a korábban elfogadott valójában homofób, mégis pedofil-törvény néven elhíresült jogszabályhoz kapcsolódott, a Jobbikon kívül valamennyi ellenzéki párt elutasította és számos civil szervezet bírálta. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) például úgy vélte, a népszavazási kezdeményezés „nem a népakarat valódi kinyilvánításáról szól, hanem arról, hogy a kabinet a népszavazás álcája mögött folytassa a saját polgáraival szembeni gyűlöletkeltést, a gyerekeket használva fel eszközként”.
Az NVB július 30-án mind az öt kérdést hitelesítette, ám ezt a döntést több magánszemély és szervezet megtámadta a Kúrián. A pénteki az első kúriai döntés a kormány kezdeményezésével kapcsolatban, az öt népszavazási kérdést ugyanis külön-külön bírálja el a legfelső bírói fórum.
A Kúria indoklása szerint a „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” azért nem tehető fel népszavazási kérdésként, mert akár az „igen”, akár a „nem” válaszok kerülnének többségbe egy érvényes és eredményes referendumon, az „olyan alapjogi kollíziót eredményezne, amelyet csak az Alaptörvény módosításával lehetne feloldani”. Márpedig mivel népszavazási kérdés nem irányulhat az Alaptörvény – akár burkolt – módosítására, a Kúria megtagadta a kérdés hitelesítését.
A Kovács András bíró által vezetett kúriai tanács szerint, ha a „nem” válaszok kerülnek többségbe egy érvényes és eredményes népszavazáson, akkor az Országgyűlés olyan jogalkotásra lenne köteles, amely „a kiskorúak minden csoportja tekintetében – függetlenül döntési-belátási képességeiktől és az orvosi kezelés típusától – tiltaná a nemátalakító kezelések elérhetőségét nem csupán az állami ellátás keretei között, hanem generálisan is”. Márpedig ez egy olyan jogkorlátozás volna, amely ellentétes az Alaptörvénnyel: „az önrendelkezési jog olyan mértékű korlátozását jelentené, amely az emberi méltóságból levezetett önrendelkezési jog lényegi magját vonná el”.
Ha pedig az „igen” válaszok kerülnek többségbe egy érvényes és eredményes népszavazáson, érvelt a Kúria, akkor az Országgyűlés olyan jogalkotásra lenne köteles, amellyel minden fiú és lány gyermek részére általánosan, korlátok nélkül „elérhetővé” kellene tennie a „nemátalakító kezeléseket”, ami szintén az Alaptörvénybe ütközik, hiszen egy „ilyen jogalkotás a születési nemhez való önazonosság védelmét teljes egészében kiüresítené”.
