Áram Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) néhány napja engedélyezte, hogy a tervezett Paks 2-es erőmű területén a talajvízszintig, azaz 5 méterig kiássák a leendő atomblokkok alatti munkagödröt. A kérelmet az állami Paks II. Zrt. augusztus 9-én nyújtotta be és azt a hatóság két hónapra rá, október 9-én engedélyezte, ráadásul már az innovációs és technológiai tárcától frissen leigazolt új főigazgató, Kádár Andrea Beatrix aláírásával.
Az előzmények tükrében váratlannak és furcsának nevezte az iratot lapunk megkeresésére Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse. Mint emlékezetes, a több ezermilliárdos magyar-orosz nukleáris beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János eredetileg tavaly októberre ígérte az úgynevezett résfalazási és talajszilárdítási engedélykérelmek beadását. Szocializmust idéző fordulata szerint a "soros tervek párhuzamosításával" azt szerették volna elérni, hogy az erőmű legfontosabb, úgynevezett létesítési engedélyének egy éves, illetve legfeljebb egy és negyed éves elbírálása előtt már kiáshassák a blokkok alatti, 22 méter mély munkagödröt. Korábbi szavai szerint ugyanis utóbbi eljárás csak három hónapig tarthat. Az OAH-tól azonban most is megerősítették lapunknak, hogy a Paks II. Zrt. mindmáig nem adott be résfalazási és talajszilárdítási kérelmet. Igaz, az eljárás szerint ezeket megelőző résfalteszt-, illetve talajszilárdításteszt-kérelmeket, ha nem is tavaly októberben, de végül ez év május végén postázták, amire a hatóság két hónap múlva rá is ütötte pecsétjét. (Az elbírálási időt a kormány rövidítette le a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánításával.) Ugyanakkor lapunkhoz nem jutott el adat még a tesztek elindulásáról sem. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a hatóság végül a rendelkezésére álló, egy és negyed évre hosszabbított határidő utolsó napjának estéjén pontosan meg nem jelölt hiánypótlási okokból, pontosan meg nem jelölt ideig meghosszabbította az eljárást. Ráadásul Orbán Viktor egy nappal azelőtt a hatóság élére addigi energiaügyi helyettes államtitkárát, Kádár Andrea Beatrixet nevezte ki.
Perger András érdemben nem látja különösebb értelmét annak, hogy a 22 méter mély munkagödör ügyének elbírálása előtt 5 méterre azért leássanak. Ha nem is észszerű, de más szempontú magyarázat lehet, hogy a magyar fél az engedélyek körüli huzavona ellenére, mielőbb szeretne valamiféle látványos munkálatokat felmutatni. A 2023. október 11-ig hatályos engedély alapján 933 ezer köbméter föld termelhető ki.
A talajvízszint mint határvonal megjelölése ugyanakkor a Greenpeace szakértőjében megerősíteni látszik azokat a feltételezéseket, miszerint a gödörásással kapcsolatos, immáron szintén végeláthatatlannak látszó bonyodalmak hátterében a talajvízzel kapcsolatos, időközben felmerült aggályok is állhatnak. A 22 méter mély gödörben zajló munkálatok ugyanis a talajvíz teljes kiszivattyúzását igénylik. Ez viszont veszélyezteti a telephely tőszomszédságában üzemelő Paks 1 alatti terület egyensúlyát. Magyarán a jelenleg üzemelő atomblokkok alatti talajvíznek ott is kellene maradnia. Ennek érdekében szükségessé válhat az eddig tervezett résfalak helyett azoknál jóval komolyabb - és drágább - betonelemek alkalmazása is a két terület alatti talajvíz elválasztására. Ráadásul nem kizárt a munkálatok költsége feletti vita sem. Ebben akár az - MVM-tulajdonú - Paks 1 részvétele is felmerülhet, hiszen a jelenlegi atomblokkoknak külső körülményeik változása ellenére is kötelességük fenntartani működésük folyamatos biztonságát.
Egyébként egyelőre a kormány sem verte nagydobra a Paks 2 alatti talaj "megkaparási" szándékát, amiként eme munkálatok tervezett kezdő időpontja sem ismert. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre lapzártánkig szokás szerint sem Süli János hivatalától, sem a Paks II Zrt.-től nem érkezett válasz.
Az OAH-tól azt is megtudtuk, hogy - ha az eredetileg tervezett nyolc hónap alatt nem is, de végül 11 hónap után - augusztus 25-én engedélyezték Paks 2 külső behatolók elleni úgynevezett fizikai védelmi terveit.
