Az Európai Bizottság elnöke szerint a lengyel alkotmánybíróság friss döntése “megkérdőjelezi az Unió alapjait, és közvetlen kihívást jelent az európai jogrend egységére”. A politikus az Európai Parlament keddi plenáris tanácskozásán bejelentette: a biztosi testület minden rendelkezésére álló eszközt kész bevetni a közös értékek, benne a jogállam védelmében. Ezek közé tartozik kötelezettségszegési eljárás indítása, közösségi támogatások visszatartása és a szavazati jog megvonásával járó hetes cikkelyes eljárás új alapokra helyezése.
A jogállam lengyelországi válságáról rendezett több mint három órás vitában a képviselők túlnyomó többsége sürgette a bizottsági elnököt, hogy legyen határozott és büntesse meg Varsót az alkotmánybírósági ítélet miatt, amely kimondja: az uniós szerződések egyes pontjai összeegyeztethetetlenek a nemzeti alkotmánnyal.
Mint többször elhangzott, ez az első alkalom, hogy egy tagállam bírósága — amelyet egyébként az európai intézmények nem tekintenek független testületnek — kétségbe vonja az EU szerződés bizonyos előírásait.
Több képviselő szorgalmazta, hogy a konfliktus kerüljön fel a csütörtökön nyíló EU csúcs napirendjére, amit több állam- és kormányfő is támogat.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a tervezettnél jóval hosszabb felszólalásában kettős mércével, diszkriminációval vádolta az uniós intézményeket, amelyek szerinte indokolatlanul támadják az országot. “Elutasítjuk a fenyegetéseket, nem lehet zsarolni Lengyelországot”, hangsúlyozta. Szerinte az EU intézményei törvénytelenül igyekeznek kiterjeszteni a hatáskörüket, és korlátozni a nemzeti szuverenitást, aminak az alkotmánybírósági ítélet most gátat szabott: “Az uniós jog elsőbbséget élvez a lengyel törvényekkel szemben, de a lengyel alkotmánnyal szemben nem”, fejtegette, hozzátéve, hogy Lengyelország legfőbb joga az alkotmány, amely mindenek fölött áll. Morawiecki ugyanakkor megerősítette, hogy hazájának az Európai Unióban a helye, a lakosság 88 százaléka a tagság híve és eszük ágában sincs a Polexiten gondolkodni. Sok hozzászóló ettől függetlenül úgy vélte, hogy a szerződéses előírások semmibe automatikusan Lengyelország távozásához vezet. Manfred Weber, a kereszténydemokraták frakcióvezetője német példát hozott annak alátámasztására, hogy az EU jog elsőbbséget élvez a nemzeti fölött:
A többséggel ellentétben a lengyel kormánypárti és konzervatív, szélsőjobboldali képviselők Varsó védelmére keltek, és volt, aki “sztálini perhez” hasonlította a jogállamiságról folytatott európai vitákat.
