- jelentette ki Tomáš Halík cseh pap a Vatikán és a lengyel püspöki kar közös gyerekvédelmi konferenciáján Varsóban. Itt a közép- és kelet-európai katolicizmus közelmúltját és jövőbeli esélyeit értékelték a résztvevők. Az elhangzottakról a 444.hu számolt be.
Halík megemlítette, XVI. Benedek és Ferenc pápa is a helyes utat mutatta: meg kell kérdeznünk, mi történt egyházunkkal, mi történt hitünkkel, ami lehetővé tette, hogy ilyesmi megtörténjen. Mert a bántalmazás esetei mindenekelőtt a hatalommal és a tekintéllyel való visszaélések az egyházban és ez nem csak egyének kérdése, az egész rendszer veszélyes betegsége.
„A bántalmazás problémájának minimalizálása, például azt állítani, hogy a probléma az egyházon kívül még nagyobb, vagy azt állítani, hogy a probléma csak néhány helyi egyházat érint, lelki vakságot, képmutatást és gőgöt mutat” - jelentette ki, majd hozzátette, radikálisan el kell utasítani azt az ördögi kísértést, mely szerint a szexuális, pszichológiai és lelki bántalmazás problémái a korrupt Nyugat betegségei.
A portál szerint Halík felsorolása mintha csak válogatás lenne a magyar egyházi vezetők és a hazai katolikus nyilvánosság bevett hárításaiból. Igaz, a cikk szerint Halik konkrétumokat nem említett, és nem feltételezhető, hogy ismeri a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) elnökének két éve tett nyilatkozatait. Ezekben Veres András olyanokról beszélt mint
„a kiskorúak zaklatása és szexuális molesztálása legkevésbé egyházi ügy”
„nagyon kevés egyházzal, egyházi intézménnyel kapcsolatos esetet lehet világszinten is találni”;
"nálunk valószínűleg kevesebb visszaélés történt, mint más országokban”
kevesebb, mint a „liberális” Nyugaton;
mert „a magyar ember és a magyar kultúra gyerek- és családbarát, ami akadályozza az ilyen irányú bűnelkövetést.”
Visszatérve a konferenciára és Halík gondolataira: a pap úgy véli, számos oka van annak, hogy a posztkommunista országokban az a tendencia, hogy tagadják a papi bántalmazás problémáját. Szerinte a katolikus egyház helyzete jelentősen hasonlít a reformáció előtti állapotokra. Emiatt mélyreható változtatásokat sürgetett, mivel ha a változtatást az intézményi változásokra korlátozzuk, a reform felületes marad, és szakadáshoz vezethet.
- fogalmazott Halík.
