Október első hetében megosztó és erősen vitatható magatartást tanúsított Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely. Ámokfutásnak is beillő hetet produkáltak a tandem-indulás tervezésével, pozíciók osztogatásával, mellőzve az összefogást életre hívó és az előválasztás szabályait megfogalmazó hatpárti koalíció képviselőit.
A folyamatos üzengetések, a visszalépés kapcsán zajló kötélhúzás, az egymással köszönő viszonyban sem lévő, sebtében összeállított kutatási eredmények nyomán csak kapkodta a fejét az ellenzéki szimpatizáns. Majd jött Karácsony bejelentése, miszerint visszalép a jelöltségtől Márki-Zay javára. Várható volt, ám mégis nagyot szólt, és zavarodottságot okozott szinte valamennyi politikai platformon.
A budapesti főpolgármester irányt mutatott az övéinek: jobbra át!
Csakhogy az övéi (a hárompárti szövetség) először egészen másképp gondolták. Vezető politikusok sorra jelentették be az ezzel ellentétes szándékukat: ők márpedig a baloldali jelöltre, Dobrev Klárára voksolnak. Nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti oldalon is zavar támadt. A korábban innovatív és olajozottan működő kormányzati kommunikációs gépezet is elbizonytalanodott, működési zavarok léptek fel. Már korábban is megjelentek a zavar előjelei, az állandósult megállítótáblás retorika (Stop Soros, Stop Brüsszel, Stop Gyurcsány, stb.) egyre inkább a kommunikációs innováció sekélyesedését mutatta. Az a mítosz, miszerint a Fidesz verhetetlen, kezd szétfoszlani. Hiányzik a 2010-es szellemi-intellektuális potenciál, a frissesség és az a választói várakozás, hogy egy kétharmados felhatalmazással megtörténhet a társadalom egységesítése, a végletes társadalmi megosztottság felszámolása. Sokan reménykedtünk pedig ebben.
Most a Fidesz propagandagépezete láthatóan nem tud mit kezdeni az előválasztással mint politikai termékkel, sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja. Kommunikációjuk egyértelmű deficitje, hogy Karácsony Gergely kiválására annyi a reflexiójuk, a gyurcsányi bábszínházban marionettfigura-csere történik, Karácsony helyett Márki-Zay az új gyurcsányi bábfigura. Mi tagadás, nem egy sziporkázó kommunikáció.
Ami történt, az alaposan bezavart a Karácsony Gergelyt teljes bizonyossággal miniszterelnök-jelöltként kezelő képbe. Karácsony lépéseivel politikai harakirit hajtott végre. Az ismert költő, Kukorelly Endre mondta róla: nála becsületesebb emberrel nemigen találkozott. Karácsony szerethető személyiség, ám az országos politika – úgy tűnik – nem az ő pályája. Márki-Zay Péterrel közös különleges meccse megszaggatta a hatpárti összefogás egyébként is sérülékeny és laza szövetét.
Elemzők azt mondják, hogy ez belefér egy kampányba, csak elszoktunk az ilyenfajta politikai alkuktól. Akár igaz is lehetne ez a vélemény, csakhogy az alkuk politikai-közéleti kultúránk hordalékait is belemosták az eseményekbe. A nagy erőfeszítéssel életre hívott hatpárti szövetség magában hordozza a törésvonalak kialakulásának veszélyét.
A Fidesz legyőzése kegyetlenül nehéz lecke. Aduászként kezükben van a pénz és a széles média– és propaganda felület. Az ellenzék egyetlen esélye az összefogás szilárdsága, ereje. Ha ez megborul, jön az újabb bukta. Nem véletlen, hogy mértékadó ellenzéki politikusok lépten-nyomon hangoztatják: vigyázzuk és óvjuk az összefogás egységét! Ha ezt az intelmet nem tudja megszívlelni az ellenzéki tábor, kódolható az ellenzéki vereség.