Azért álltam be, hogy segítsek megőrizni az előválasztás tisztaságát – jelentette ki a 22 éves Zsolt. Ő egyike annak a több mint tízezer önkéntesnek, akik civilként vagy pártok, szervezetek delegáltjaként vállalták, hogy munkájukkal segítik az ellenzéki előválasztás megrendezését. Zsoltot és sok más „kollégáját” arról kérdeztük az utóbbi napokban: miért vállalják olykor szabadságukat, szabadidejüket is feláldozva a kimerítő, esetenként feszültségekkel is járó önkéntes munkát?
Zsolt a Mindenki Magyarországa Mozgalom delegáltjaként a Tolna 1-es választókörzetben, Tolnán és Szekszárdon „sátrazott” majdnem három napot, két napig pedig „mozgóurnázott” a környék apró falvaiban, az első forduló végén pedig a szavazatszámlálásban is részt vett. Noha elsősorban az vezérelte, hogy segítsen, szavai szerint nem csak „adott” önkénteskedésével, hanem „kapott” is:
– Habár más-más ellenzéki pártok, szervezetek delegálták az önkénteseket, élmény volt, hogy munka előtt vagy után a másként gondolkodók tudtak értelmes vitákat folytatni.
Az önkéntesek között volt a 25 éves Adrienn is, aki Berlinben él és tanul, néhány hónapra azonban hazajött. Hazatérése óta együtt dolgozik a civil aktivistákat az előválasztáson koordináló aHanggal, a választás levezénylésében pedig az összes eddigi napon részt vett, amit azzal indokolt: – Szeretném, hogy azok nézőpontjai is érvényesüljenek a politikában, akik most kiszorulnak a politikai közösségből. Az előválasztás ehhez jó lehetőség, így azt éreztem, ott a helyem a segítők között.
A képzőművésznek készülő Dalma – aki a fővárosi 6-os körzetben, a VIII. és IX. kerületben a Szikra Mozgalom színeiben, a Pest megyei „egyesben” pedig civil aktivistaként volt adatrögzítő, továbbá szavazatszámláló – azért segített, mert úgy látja: „Az előválasztás fontos történelmi esemény Magyarországon.” Épp ezért kötelességének érezte, hogy részt vegyen benne, és örül, amiért sikerült összehozni a változásra vágyó politikai szervezeteket. Mindezt úgy, hogy a pártpolitika nem sajátította ki az előválasztást, hanem erős civil részvétellel valósult meg – magyarázta.
Dániel 18 éves, a Bács-Kiskun megyei 5-ös körzetben civil önkéntes, aki egyebek mellett a szavazósátrak beosztásával foglalkozott a helyi előválasztási bizottságban. Ő ismerősei révén lett az önkéntesek egyike, több barátja is jelentkezett az aHangnál, maga is így tett, de – ahogy fogalmazott – amúgy is „magaménak érzem ezt az ügyet”. Már csak azért is, mert számára mindez afféle szakmai gyakorlatként értelmezhető, hiszen most úgy érzi, szívesen lenne diplomata vagy politikus.
A nagykátai, 21 éves Miklós lakóhelyén segített. Az ő esetében sem véletlen, hogy önkéntesnek állt: autószerelő végzettségű, de most az emelt szintű érettségire és egyetemre készül, mert politológiát szeretne tanulni. Számára egyébként nem ez az első alkalom, hogy politikai eseményen vállal feladatot: a 2014-es választásokon terepmunkával segítette a Jobbikot, a 2018-as kampányban már irodában dolgozott. Aztán rész vállalt a 2019-es önkormányzati választásokra az ellenzéki összefogást kicsiben magában hordó civil egyesület, az Ébredj Káta Egyesület tevékenységében. Politikai aktivitása miatt kevéssé meglepő, hogy Miklós miért tartotta fontosnak az önkénteskedést.
– A közélet helyzetének javítása vezérel, az például, hogy ne mások, a nagypolitika szereplői döntsék el, kit indítsunk miniszterelnöknek, képviselőnek, hanem az emberek mondják meg ezt – magyarázza, és fontosnak tartja hozzátenni: – Nagyra tartom azokat a fiatalokat, akik most megmozdultak és beálltak segíteni vagy legalább eljöttek szavazni, mert sajnos a mi generációnkat általában nem érdekli, mi zajlik a közéletben.
Adrienn, az aHang munkatársaként a civil önkéntesek képzésével, majd koordinációjával foglalkozott. Hét megye, az ott dolgozó helyi koordinátorok tartoznak hozzá. – A civilek bevonása számomra az előválasztás demokratikus mivoltának, hitelességének a bizonyítéka, és annak igazolása, hogy az ellenzék valóban más kormányzásra készül – mondta Adrienn, aki úgy érzi, most lesz esély arra, hogy olyan képviselői legyenek, akik megfelelően kezelik a számára különösen fontos ügyeket, mint például a lakhatási válság.
