Hektikus napokra számítanak Olaszországban: pénteken lépett életbe a munkavállalókra vonatkozó jogszabály. Ennek értelmében minden munkavállalónak – mind a magán-, mind a közszférában –igazolnia kell, hogy beoltották koronavírus ellen, felgyógyult belőle, vagy negatív lett a tesztje. Csak ebben az esetben kaphat valaki egészségügyi bizonyítványt, vagy ahogy Olaszországban nevezik, "zöld útlevelet". A dokumentum nélkül senki sem léphet be a munkahelyére, az irodákba, gyárakba, üzletekbe vagy közintézményekbe. Azok, akik nem mutatják be ezt az igazolványt, bizonytalan időre felfüggesztik és fizetés sem kaphatnak. A munkáltatónak el kell végeznie az ellenőrzéseket, és ennek elmulasztása esetén pénzbírságot is kilátásba helyeznek.
Az intézkedés 23 millió munkavállalót érint Olaszországban. Mario Draghi miniszterelnök kormánya hetekkel ezelőtt fogadta el a rendeletet azzal a céllal, hogy minél többen beoltassák magukat. Olaszország igen jól áll az átoltottságot illetően, hiszen a tizenkét éves és idősebb olaszok mintegy 85 százaléka legalább egyszer beoltatta magát, vagyis elvben megvalósult a nyájimmunitás.
A döntést azonban heves ellenállás övezi. A szakszervezetek és több, elsősorban jobboldali populista politikusok bírálják az intézkedést. Múlt szombaton komoly zavargások voltak egy római tüntetésen, a neonáci Forza Nuova nevű szervezet által dominált megmozduláson először a parlament épületét akarták megtámadni, ám miután ez nem sikerült, a résztvevők a CGIL szakszervezet irodájánál tomboltak. Az eset után több párt a fasiszta Forza Nuova betiltását kezdeményezte egy még az ötvenes években született törvény alapján. Ugyanakkor hasonló jelenetektől tartanak a hétvége folyamán is.
Az érzelmek mostanában országszerte magasra csapnak. A trieszti és genovai kikötői dolgozók például sztrájkot hirdettek, és azt mondták, hogy „blokád alá veszik az országot”, ha minden munkavállalóra kiterjesztik a zöld útlevél kötelezettséget. Pedig a trieszti kikötő az egyik legjelentősebb Itáliában, a külkereskedelem szempontjából is rendkívül fontos.
Milánóban eközben nagy az aggodalom, hogy hamarosan nem lesz elég buszvezető: sokan közülük oltatlanok, és nem is hajlandóak felvenni a vakcinát. Az áruforgalomban szintén káosztól tartanak, mivel sok kamionsofőr, elsősorban a külföldiek, nem rendelkeznek a szükséges egészségügyi igazolvánnyal.
Pénteken több városban, köztük Rómában is tüntetéseket tartottak. Az oltás ellenzői a Telegram nevű internetes applikáción keresztük szervezkedtek, ahogy többen fogalmaztak, „a kormány hadat üzent a dolgozóknak”. Egyes chat-beszélgetésekben még az is szóba került, hogy a tüntetések első soraiba idősebbeket és gyerekeket küldjenek, hogy a rendőrségnek nehezebb legyen beavatkoznia. A múlt szombati erőszakos megmozdulásokig ezeket a chateket senki sem vette komolyan, de akkor kiderült, hogy a tüntetők semmitől sem riadnak vissza.
A Draghi-kormány szigora, s az oltásellenesség visszaszorítása arra vezethető vissza, hogy Itália nagyon megszenvedte a koronavírus-járvány első hullámát. A pandémia 2020 februárjában kezdte meg tombolását, az akkori, Giuseppe Conte miniszterelnök által irányított kabinet viszonylag nem lépett elég gyorsan, ráadásul egyes regionális vezetők igen rosszul reagáltak. Ennek következtében nagyon sokan vesztették életüket, Észak-Olaszország, azon belül Lombardia vált a koronavírus-járvány európai gócpontjává.
Mario Draghi azonban nem akarja megismételni elődje hibáit, rendkívül következetesen halad előre, kemény intézkedésekkel próbálja rávenni a lakosságot az oltásokra, mint az adatok mutatják, jórészt sikerrel. Úgyszólván „szalámitaktikával” adta ki egyik rendeletet a másik után. Tavasszal például Olaszország lett az első uniós állam, amely kötelező védőoltást vezetett be az egészségügyi dolgozók számára. Ezt követően az éttermi látogatásokra vonatkozó szigorú szabályok következtek, amelyeket aztán kiterjesztettek a régióközi vonatok és buszok használatára is. Ezután a tanárok és az iskolai alkalmazottak számára vezették be kötelező jelleggel a zöld igazolványt, amely már szeptember elseje, tehát az iskolakezdés óta hatályban van. És most, az utolsó lépésben, ezt a kötelezettséget minden munkavállalóra kiterjesztették.
Csakhogy zonban még mindig sok a bizonytalanság, például azzal kapcsolatban, valójában hány munkavállaló nincs beoltva. A médiában nagyon eltérő becslések keringenek, becslések szerint két- és ötmillió közöttire tehető azok száma, akik még az első dózist sem kapták meg. Az egészségügyi dokumentumhoz egy adag vakcina is elég.
Arról sincs pontos információ, hogy a nem beoltott dolgozók közül hányan kapnak zöld útlevelet, és hányat köteleznek arra, hogy hetente háromszor koronavírus-tesztet végezzenek ahhoz, hogy munkába állhassanak. Ha túl sokan függenének a tesztektől, az szintén problémává válhatna: Olaszországban elsősorban a gyógyszertárak végzik ezeket a vizsgálatokat, jelenleg napi 300 000-et. Aligha tudnának megbirkózni napi egymillió teszttel.
A politikusok most azt követelik, hogy a kormány minden munkavállalónak ingyenes vizsgálatot biztosítson. Ez azonban valószínűtlen. A cél egyértelmű: minél több olasz állampolgárt kell beoltani, hogy védve legyenek a koronavírus súlyos lefolyásával szemben, az egészségügyi rendszer ne omoljon össze úgy, mint tavaly tavasszal, és a normalitáshoz való visszatérés ne kerüljön veszélybe.
