A lengyel miniszterelnök a jövő kedden felszólal az Európai Parlamentben, hogy megpróbálja megvédeni országa álláspontját a jogállam ügyében, de előtte jól kirohant az EU ellen. Morawiecki azzal vádolt meg több európai intézményt, hogy azok beleavatkoznak bizonyos tagállamok belügyeibe. A lengyel törvényhozásban kifejtette, hogy a szervezet útelágazáshoz érkezett, vizsgázik a demokrácia. A tét az, hogy meddig kell visszavonulniuk egyes kormányoknak, miután egyes uniós testületek visszaélnek a jogaikkal.
A Bizottság szóvivője úgy reagált, hogy Brüsszelnek kötelessége szavatolni az uniós jogrend megfelelő működését és ennek eleget is tesz. Jelenleg alaposan elemzik a lengyel Alkotmánybíróság állásfoglalását, miután az kimondta a nemzeti jog elsőbbségét. Az eddigi megállapítás az, hogy a döntés igen súlyosan sérti az uniós jogot.
A búcsúzó német kancellár óvott azoktól a centrifugális erőktől, amelyek az egység ellen dolgoznak Európában. Merkel Madridban beszélt, ahol magas spanyol kitüntetést vett át. Neveket ugyan nem említett, de azt mondta, hogy ezek a körök évek óta ügyködnek. Ám a megosztási kísérletek mindig akkor bukkannak a felszínre, amikor az EU nem váltja valóra az ígéreteit és túl nagyok lesznek a társadalmi és gazdasági különbségek.
Európa azonban csak akkor erős, ha egységes – tette hozzá. Arra is kitért, hogy az unió nagy bajba kerülne, ha a nemzeti érdekek fontosabbnak bizonyulnának a közös sikernél. Mint mondta, az összefogás azért is nélkülözhetetlen, mivel a szövetség nem tud versenyben maradni a külső hatalmakkal. Mert pl. a Kínával szembeni fellépés sikere attól függ, képes-e Európa egy hangon beszélni.
Egy hónappal a francia szélsőjobb új csillagának és egyik elnökjelöltjének, Eric Zemmournak a látogatása után Budapestre jön Marine Le Pen is. Úgy tudni, hogy az utazás időpontja október 25-26. A szélsőséges Nemzeti Gyűlés elnök asszonya szerint a találkozó Európa reformját szolgálja, mégpedig annak a közös nyilatkozatnak megfelelően, amelyet a nyáron adott ki egy tucatnyi párt, amely úgy ítéli meg, hogy át kell alakítani az unió egész működését.
A téma a közös fellépés lesz, hogy jobban össze tudják hangolni a két párt törekvéseit az EP-ben. Hozzátette: a nemzeti mozgalmak fokozatosan összefognak a földrészen, mert ez az egyetlen lehetőség, hogy átalakítsák az EU-t, tekintve annak mindenféle hiányosságait. Merthogy a nemzetek uniójára van szükség, amely az eddiginél sokkal inkább tekintettel van az államok szuverenitására.
Miközben a Bizottság habozik, az Európai Parlament lép – mondta az EP Jogi Bizottságának jelentéstevője, miután a testület nagy többséggel úgy foglalt állást, hogy az Európai Bíróság elé kell vinni von der Leyen csapatát, mivel az nem hajlandó alkalmazni a jogállami mechanizmust, noha az elvileg már az év eleje óta érvényben van. Lagodinsky hangsúlyozta, hogy az alapjogok korlátozása, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése Magyarországon és Lengyelországban igen komoly veszélyt jelent a két ország polgárai számára. Ugyanez érvényes a két kormánynak szánt anyagi támogatásokra is. Pont ilyen okokból jött létre az említett mechanizmus.
Mint ismeretes, Budapest és Varsó az Európai Bírósághoz fordult, hogy megakadályozza a szankciók bevetését és a Bizottság szeretné bevárni az ítéletet (amely legkorábban az év végén várható – a szerk. megj.) Hogy ezek után mi lesz, az az uniós parlament elnökétől függ. Sassolinak kell benyújtania a panaszt Luxemburgban, de lehet, hogy előtte, a jövő héten szavazást kér a Közgyűlésben. Az EP-nek november 2-áig van ideje cselekedni.
Az EP jogi bizottságának elnöke és helyettes közös cikkben figyelmeztet arra, hogy ha a Bizottság nem lép, akkor az Európai Parlament majd megteszi helyette, mert minden lehetséges eszközt be kell vetni a Lengyelország körül kialakult jogállami vitában. A spanyol Adrián Vázquez Lázara és német zöld Sergey Lagodinsky rámutat, hogy ily módon válságba került az európai demokrácia, valamint az unió cselekvőképessége is.
Hiszen egyes kormányok nyíltan túllépnek vállalt kötelezettségeiken, mármint hogy ragaszkodnak a demokráciához, az alapvető jogokhoz, a jogállamhoz, ez pedig a többieket sújtja. Emellett a szervezet pont egy ilyen fontos kérdésben képtelen megoldást találni, amikor egyes országok csúsznak vissza a tekintélyelvűségbe és a korrupcióba.
Márpedig ez önpusztító mind az érintett államok és az egész EU számára. A Brexit már megmutatta, hogy a populista propaganda és az Európa-ellenes érzelmek gerjesztése súlyos gazdasági következményeket eredményezhet. Ezért van az, hogy a magyarok és a lengyelek továbbra is kitartanak a közösség mellett, noha kormányuk elveti az alapvető normákat. Nagy a veszély, hogy ezek az országok visszajutnak a tekintélyelvűség állapotába, ám ezt meg kell akadályozni.
Itt a fő feladat a Bizottságra hárul és az tud is eredményeket elérni, már ha akar. De sajnos, egyelőre nem veti be a jogállami mechanizmust, bár az jó, hogy büntetést kezdeményezett Varsó ellen és befagyasztja a két kormány támogatását a különleges gazdasági alapból. Viszont ha nem él az új szankciós rendszerrel, akkor az EP az Európai Bíróságra viszi az ügyet. Mert el kell érni, hogy az unió továbbra is teljesen demokratikus államok szövetsége legyen.
A szlovén miniszterelnök Soros bábfiguráinak minősítette azokat az EP-képviselőket, akik összpárti küldöttség tagjaként jelenleg a jogállam, a sajtó és a korrupció helyzetét igyekeznek felmérni az országban. Jansa szerint a politikusok elfogultak, és megkérdezte, mikor megy hasonló küldöttség vizsgálódni pl. a német kancellárhoz, a holland kormányfőhöz vagy a francia elnökhöz.
Az Európai Parlament elnöke rendre utasította a politikust, mondván, hogy az ily módon a földrész polgárai ellen intéz támadást. Sassoli felszólította a szlovén vezetőt, hogy ne provokáljon, mert az együttműködés csak kölcsönös bizalom és tisztelet esetén lehetséges.
A holland kormányfő egészen kikelt magából szlovén kollégája legújabb bárdolatlansága láttán. Jansa ugyanis annyira felháborodott a most zajló vizsgálat miatt, hogy egyrészt visszamondta a megígért találkozót, másrészt pedig a twitteren közzétett egy fotót, rajta 13 EP-képviselővel, Soros György társaságában. A kép azonban régi, így olyanokat is megörökített, aki már nem is dolgoznak Strasbourgban, azon felül egyikük, egy holland politikus nemrégiben meghalt. A szlovén vezető külön piros nyíllal megjelölte a holland Sophie in ’t Veldet, delegáció vezetőjét és azt írta kommentárként, hogy a szereplők egytől egyig Soros közismert 226 bábja közzé tartoznak Strasbourgban.
Rutte mindezen annyira felhúzta magát, hogy közölte: a lehető leghatározottabban elítéli a gesztust, amelyet ízléstelennek minősített. Véleményét már tudatta a hágai szlovén nagykövettel is. A liberális frakció elnökhelyettese úgy értékelte, hogy az az azóta már törölt üzenet gusztustalan, antiszemita megnyilvánulás és Európában nincs helye az ilyesfajta sárdobálásnak. A jelentés magyarázatként hozzáteszi, hogy Jansa egy régi szélsőjobbos összeesküvés elmélettel igyekezett lejáratni az EP megbízottait.
Továbbra is ki van akadva a június óta működő Európai Ügyészség vezetője, mert Szlovénia gyakorlatilag bojkottálja a szervezet munkáját. Nem hajlandó ugyanis kinevezni a két nemzeti ügyészt, akinek az volna a dolga, hogy az EU nevében saját országában kivizsgálja a dolgokat, ha netán felmerül bármiféle korrupció vagy határon átlépő adócsalás gyanúja. Csak ront a dolgon, hogy az év végéig Ljubljana látja el az unió soros elnöki teendőit.
Codruta-Kövesi a szlovén miniszterelnök a halogatással beleavatkozik a munkájukba, ami súlyos precedenst jelent, mert munkatársai Szlovéniában nem tudnak dolgozni és ez ajtót-ablakot nyit a gazdasági visszaéléseknek. Éspedig pont akkor, amikor Brüsszel hatalmas pénzeket oszt szét, noha ilyenkor nagy a veszély, hogy a források egy része elszivárog ilyen-olyan csatornákon. Annál is inkább, mert Magyarország és Lengyelország, a két legnagyobb jogsértő eleve nem csatlakozott az EPPO-hoz. Miközben az az első négy hónap alatt már 350 ügyben kezdett vizsgálatot. A becsült kár: 4,6 milliárd euró.
Az új osztrák kancellár úgy nyilatkozott, hogy a Bizottságnak be kell keményítenie és vissza kell tartania a milliárdokat az olyan tagoktól, amelyek – lásd Magyarországot és Lengyelországot – figyelmen kívül hagyják a közösségi jogot, illetve az alapvelveket. Schallenberg Brüsszelben állt a sajtó elé, miután bemutatkozó látogatást tett von der Leyennél, illetve Michelnél, az Európai Tanács elnökénél. Hangsúlyozta, hogy a jogállamiság, az értékkánon nem lehet alku tárgya.
Életveszélyesnek nevezte, hogy a lengyel kormány nem akarja elismerni az Európai Bíróság több döntését. Ugyanakkor a migrációs politikában a miniszterelnök ki akar tartani az eddigi politika mellett, vagyis, hogy erősíteni kell a külső határok őrizetét. Merthogy az idén Ausztria már 24 ezer menekültkérelmet fogadott be, ami a tavalyinak többszöröse. Tehát az ország mértéken felül tanúsít szolidaritást - mondta.
A lap azt emeli ki Schallenberg brüsszeli sajtóértekezletéből, hogy mindenképpen meg kell akadályozni a kontinens ismételt megosztását. Ragaszkodni kell a jogállamhoz, és jó, hogy a Bizottság ez ügyben nyomást gyakorol Varsóra, ám fontos a hangnem is. Megfelelő kommunikációs csatornákat kell kialakítani, mert az nem lehet, hogy az EU a határ túloldaláról megafonnal harsogja a véleményét. Ausztria épp ezért a szorosabb kelet-nyugati kapcsolatokért kíván dolgozni – közölte a politikus.
A mostani jogvita odavezethet, hogy Lengyelország nem válik ki az unióból, ám csupán másodosztályú tag lesz, miután a Morawiecki-kormány jelenleg azon ügyködik az Alkotmánybíróság felhatalmazása alapján felszámolja az igazságszolgáltatás függetlenségét. Erre figyelmeztet a berlini központtal működő Democracy Reporting International civil szervezet egyik munkatársa.
Jakub Jaraczewski felidézi, hogy a PiS hat éve szüntelenül próbálja lebontani a fékeket és ellensúlyokat, meggyengíteni a bíróságokat. Az EU megkésve ugyan, de reagált, így az Európai Bíróság egymás után hozta meg mind keményebb ítéleteit. Varsónak persze nem tetszik, hogy az EUB keresztezi a tervét, ezért fordult most a nemzeti taláros testülethez. Ám ily módon csak még magasabb szintre jutott a válság.
Nem kell persze a kilépéstől tartani, de a következmények súlyosak lehetnek Lengyelország számára. Az unió legfelsőbb bírósága pl. megállapíthatja, hogy a jogállam állapota miatt immár lehetetlen a további jogi együttműködés a lengyelekkel. Vagyis az ország kívül kerülhet a közösség jogrendjén.
Ez ellen a leghatékonyabb fegyver a jogállami mechanizmus, amit a magyar és a lengyel fél éppen most igyekszik megkontrázni az Európai Bíróságnál, ám érvei gyatrák és csak arra szolgálnak, hogy a Bizottság ne tudja beélesíteni a rendszert. Ám Brüsszelnek nem szabad várnia, amíg Luxemburgban napvilágot lát a verdikt.
A tagok pedig úgy segíthetnek, hogy ők is perbe fogják a varsói kormányt az EUB-nál. Hiszen kérhetnek gyors ideiglenes intézkedést, ily módon megakadályozva a leggyalázatosabb lengyel húzásokat. Ám egyes országok félnek ettől a lépéstől, mondván, hogy az árthat a kétoldalú kapcsolatoknak, meg egyébként is túlzottan kilógna a politikai lóláb. Csakhogy pl. a csehek nem riadtak vissza: az Európai Bíróság elé vitték a közös határon lévő turówi lignitbánya ügyét. Példájukat követniük kellene másoknak is. Bizonyítaniuk kell, hogy az egyre nagyobb nyomás alá kerülő lengyel bírákkal és ügyészekkel vannak.
Áll a bál a volt szocialista országokban, és pont a legrosszabbkor. Így látja a helyzetet Ian Bremmer, az Eurázsia csoport nevű amerikai kockázatelemző intézet vezetője. Merthogy a cseheknél bizonytalan a hogyantovább a választás után, a lengyel Alkotmánybíróság igen vitatott döntést hozott, politikai patthelyzet állt elő Bulgáriában, a magyar kormány pedig készül a választási erőpróbára. Ily módon az EU sokszorosan is gondokkal küzd.
A lengyel kihívás akkora, hogy Brüsszel egyszerűen nem léphet túl rajta, de sok eszköz nincs a kezében. Megfoszthatná Varsót a szavazati jogától, de azt Magyarország megvétózná. Továbbá visszatarthatná a támogatásokat, de az meg sújtaná azokat a lengyeleket is, akik Európát támogatják.
Távlatilag a nagyobb gond az orbáni rendszerrel van, hiszen a miniszterelnök már kesztyűt dobott az uniónak a független bírák és sajtó elleni hadviseléssel, valamint a menekültpolitikával. Most meg közeledik a választás, amelyben az ellenzék úgy határozza meg a tétet: Orbán vagy Európa. Az előrejelzések szoros küzdelmet ígérnek.
Ráadásul a politikai holtpont éppen akkor áll be, amikor visszavonulni készüla német kancellár, noha ő mindig megtalálta a kényes egyensúlyt a nyomásgyakorlás és az együttműködés között, amikor a földrész legkisebb, legfiatalabb és legtörékenyebb demokráciáiról volt szó. A valószínű utód, Scholz feltehetőleg ugyanezen az úton kíván haladni, de formátumban nem ér fel Merkelhez. Macront pedig leköti a tavaszi belpolitikai erőpróba. Szóval, ez nem a legjobb pillanat arra, hogy a kontinensnek ne legyen vezetője.
Nagyon úgy néz ki, hogy Európában vége a dalnak a középjobb számára, a pártcsalád – súlyos választási vereségek és botrányok után - sodródni kezdett. Merkel lelép a színről és az új csillag, azt osztrák kancellár a földre zuhant. És nagyon úgy néz ki, hogy a német konzervatívok kikerülnek a kormányból. Vagyis az Európai Néppárt továbbra is a legnagyobb frakciót adja Strasbourgban, továbbá a távozó német miniszterelnök tanítványa áll a Bizottság élén, ám a pártcsalád meggyengül. Képviselői már csupán 9 országban vannak hatalmon.
A szövetséget jó ideje szorongatják jobbról szélsőséges populisták és nacionalisták, balról pedig a liberálisok és főként a zöldek. Kurzzal pedig olyasvalaki kénytelen hátrébb lépni, akitől sokan remélték, hogy visszaszerzi az európai szavazók érdeklődését és támogatását. Az EPP egyik északi tagpártjának képviselője azt mondja, hogy az irányzat sarokba szorult. Elvihet tőle szavazókat mind a populista mozgalom, mind az Újítsuk meg Európát, illetve a környezetvédő hullám.
Webert ugyan nagy arányban újjáválasztották a konzervatívok parlamenti csoportjának élén, sőt ő egyben az egész Néppárt elnöke is akar lenni, ám egyesek részben őt okolják a bajokért, és nem hiszik, hogy hozzájárulhat a megújuláshoz. A legközelebbi európai választás csak 3 év múlva lesz, jelenleg azonban nyomott, illetve lemondó a hangulat a pártcsaládban.
Bennfentesek szerint, ha összeomlik az EPP, az végzetes volna az európai terv szemszögéből. Hogy ez ne így legyen, ahhoz meg kell újulni. Ám mint azt a már említett észak-európai politikus mondta: a Néppárt unalmas és nem ártana, ha egy kicsit szexibb lenne.
A Greenpeace osztrák tagozata, a magyar tagszervezettel egyetértve panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál a Fertő-tó magyar oldalán zajló nagyszabású idegenforgalmi beruházás miatt. A 80 futballpályányi területen folyó munkálatok keretében 80-szobás szálloda, parkolóház és jachtkikötő épül, ám a környezetvédők szerint mivel a terület Natura 2000-es besorolás alatt áll, ott nem szabadna ilyen fejlesztéseket végrehajtani. Emellett az osztrák kormányt nem vonták be a környezeti hatástanulmányok elvégzésébe. (Osztrák hírek szerint a program Orbán Ráhel és Tiborcz István érdekeltsége – a szerk. megj.)
