Az Európai Unió Bíróságának (EUB) főtanácsnoka másfél hónap múlva, december 2-án fogja közzétenni véleményét arról a közösségi jogszabályról, amely pénzbüntetéssel sújtaná a támogatásokkal visszaélő és egyben a jogállami normákat megszegő tagállamokat. Az ítéletet megelőző ajánlás időzítése azt jelzi: idén már nem fog kiderülni, hogy a luxembourgi székhelyű testület az uniós joggal összeegyeztethetőnek tartja-e a rendeletet. Ezzel tovább halasztódik a “rendbontó” országok felelősségre vonása, miután az ezzel megbízott Európai Bizottság csak a kedvező bírósági döntést követően kíván sebességre kapcsolni.
Magyarország és Lengyelország márciusban kérte az előírások megsemmisítését a bíróságon, amely a hét elején másfél napos maratoni tárgyaláson ismerkedett meg a két felperes, illetve az EU intézmények álláspontjával.
– Óriási jelentőséggel bír, hogy az Európai Unió Bíróságának elnöke a testület teljes ülésén, amelyen számos tagállam felszólalt a jogállam védelmében, kérdésbe foglalta, hogy a bírósági határozatok végrehajtásának elmulasztása automatikusan a jogállamiság megsértésének minősül-e. Ennek a felvetésnek egyértelmű visszhangja és a meghallgatáson túlmutató üzenete van - nyilatkozta lapunknak John Morijn holland jogtudós, a Groningeni Egyetem professzora, aki a helyszínen követte a tanácskozást. Budapest és Varsó is adós ugyanis fontos ítéletek végrehajtásával, a lengyel alkotmánybíróság pedig nemrégiben kétségbe vonta az uniós jog elsőbbségét a nemzeti joggal szemben.
Az EUB luxembourgi székházában tartott tárgyaláson összecsaptak az érvek a rendelet mellett és ellen, a bírák kérdéseikkel ízekre szedték a felek jogi véleményét. A magyar kormány nevében felszólaló jogász, az igazságügyi tárca munkatársa, Fehér Miklós Zoltán megismételte, hogy az EU intézményei szerinte szerződést szegtek, mert nem volt felhatalmazásuk a jogállami feltételrendszer létrehozására, a jogszabályban szereplő fogalmak pedig annyira pontatlanok, hogy nem lehet megállapítani, mi az a mérce, aminek a tagállamoknak meg kell felelniük. Az alperesek képviseletében eljáró szakértők ugyanakkor vitatták, hogy az intézmények túlléptek a hatáskörükön. Rámutattak, hogy az előírások majd a joggyakorlatban kapnak értelmet, az Európai Bizottság egyébként is csak alapos és átfogó vizsgálat után indíthat eljárást egy-egy tagállam ellen, ami kiszűri az önkényes alkalmazás lehetőségét, valamint a jogbizonytalanságot.
A tárgyalás második napján többször szóba került a jogállam fogalmának a meghatározása, amire a magyar kormány képviselője a bírák többszöri kérésére sem volt hajlandó. John Morijn szerint a bíróság ítéletei az elmúlt két-három évben pontos értelmezést adtak a jogállamiság egyes elemeinek. “Ha nem lennének jogállami problémák Lengyelországgal és Magyarországgal, akkor az EUB soha nem lett volna kénytelen kifejteni, hogy pontosan mik ezek az alapvető normák. Így viszont elkerülhetők a politikai viták erről, az Európai Bizottság számára pedig egyértelmű fogodzót adnak a cselekvésre”, fejtette ki.
