Nagy érdeklődés mellett kezdődött el hétfőn az Európai Unió Bíróságán az EU jogállamisági rendeletének kétnaposra tervezett tárgyalása. A testület a 27 bíró részvételével teljes ülést tart, ami csak nagy jelentőségű ügyek megvitatásakor szokott előfordulni. A négy és fél órás tanácskozáson először a jogszabályt megtámadó magyar és lengyel kormány képviselője kapott szót, amit az uniós intézmények jogászainak perbeszédei követtek. Az előbbiek a rendelet megsemmisítését, az utóbbiak a két kereset elutasítását kérték a bíróságtól.
A magyar és lengyel felperesek meglehetős kisebbségbe szorultak, mivel a perben tíz tagállam – a Benelux államok mellett Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Németország, Spanyolország és Svédország – beavatkozó félként támogatja a jogi rendelkezéseket jóváhagyó EU intézményeket. Ezek azok az országok, amelyek a brüsszeli vitákban általában markáns véleményt nyilvánítanak a közösségi értékek védelmében. Ezúttal is letették a garast amellett, hogy az EU-s költségvetését megkárosító és a jogállami normáknak fittyet hányó országokat felelősségre kell vonni.
A magyar kormány nevében felszólaló Fehér Miklós Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium vezető munkatársa perbeszédében többek között azzal érvelt, hogy a szabályszerű pénzfelhasználás biztosítására már léteznek bevett megoldások az uniós jogban. Ha valóban ez lett volna a jogalkotók célja, akkor nem lett volna szükség az új rendeletre. Csakhogy az uniós intézmények nem elsősorban az EU pénzügyi érdekeinek a védelmét tartották szem előtt, hanem kerestek egy eszközt a jogállamiság tiszteletben tartásának a kikényszerítésére, amire a források megvonása tűnt a legalkalmasabbnak. Fehér szerint az EU egy politikai tartalmú eljárást kíván a rendeletben szabályozni, amihez nincs jogalapja. A lépést azért is elfogadhatatlannak minősítette, mert a jogszabállyal az Unió megpróbálja megkerülni a hetes cikkelyes eljárást, amelynek végén csak a tagállamok teljes egyetértése mellett lehet szankciókat kiszabni, míg a jelen rendeletben ez minősített többséggel elérhető. Azt is kifogásolta, hogy a jogalkotók nem definiálták egyértelműen a jogállamiság fogalmát, ami lehetetlenné teszi az egységes jogalkalmazást.
Az uniós intézmények és a beavatkozó tagállamok képviselői felszólalásaikban visszautasították a magyar és a hasonló lengyel érveket. Hangsúlyozták, hogy az uniós költségvetés végrehajtásának feltételei vannak, és természetesen közéjük tartozik a jogállamisági normák tiszteletben tartása, amit a belépésekor minden ország elfogadott. „Amikor jóváhagytuk a Szerződés közös értékeinket tartalmazó passzusát, nem gondoltuk, hogy ez jogvitákhoz fog vezetni”, érvelt a dán kormány képviselője a tárgyaláson, aki szomorúnak nevezte, hogy 2020-ban „oda jutottunk”, hogy az EU pénzügyi érdekeit a jogállam megsértőivel szemben kell megvédeni. Több hozzászóló leszögezte, hogy a jogállamiság fogalmának meghatározása kellően pontos ahhoz, hogy megfeleljen a jogbiztonság elvének. Megerősítették azt is, hogy a január óta hatályban lévő rendelettel nem kívánják megkerülni a hetes cikkelyes eljárást, amelynek teljesen más a célja és mások a szabályai.
A tárgyalás kedden a bírák kérdéseivel folytatódik. A perben néhány hét múlva várható Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok indítványa, amely megelőlegezheti a testület későbbi, leghamarabb az év végére várható döntését.
