„Nincs sikeres Magyarország sikeres Szlovákia nélkül, és fordítva” mondta Orbán Viktor a Magyarországot Szlovákiával összekötő Mária Valéria híd átadásának 20. évfordulója alkalmából tartott esztergomi-párkányi ünnepségen hétfőn. A rendezvényen a szlovák felet Eduard Heger kormányfő képviselte. A magyar miniszterelnök facebook oldalára az eseményről feltöltött fotó mellé azt írta, „Dávidokként állunk ki a brüsszeli Góliáttal szemben”, ünnepi beszédében is az Európai Uniót ostorozta, mondván: „Ránk akarnak kényszeríteni egy olyan életmódot, amely szemben áll mindazzal, amit értékesnek és megőrzendőnek gondolunk.” Arról beszélt, hogy a közép-európai élő népek között értelmetlen bármiféle ellenségeskedés, mert mint fogalmazott, „mindannyiunk túlélésének záloga a barátság és a szövetségkötés”.
Eduard Heger szlovák miniszterelnök is azt hangsúlyozta, hogy „a Mária Valéria híd sikertörténet, két jó szomszéd története”, ugyanakkor a közös Európát is méltatta.
A két vezető politikus úgy tett, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, holott az elmúlt hét eseményei rég nem látott mélységbe röpítették a szlovák-magyar államközi viszonyt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt kedden a kétoldali viszonyban fennálló „kényes témákról” egyeztetett Pozsonyban szlovák partnerével. A liberális SaS elnök Ivan Korcok vezette tárca akkor sem volt túl barátságos Budapesttel, amikor a szlovák kormányt az Orbán Viktor politikájával nyíltan szimpatizáló, tavaly a Szputnyik vakcinabotrányba belebukott Igor Matovic vezette. Múlt kedden azonban Korcok azzal lepte meg Szijjártót, hogy egy feltételrendszert nyújtott át, amelynek teljesülése esetén engedélyezi Pozsony a szlovákiai magyarságot célzó támogatások bonyolítását illetve a magyar állam különböző szlovákiai ingatlan és földvásárlásait. "Tudni akarunk arról, mit csinál nálunk a magyar kormány", mondta a közös sajtótájékoztatón Korcok, a támogatások kapcsán pedig átláthatóságot és egyeztetést, az európai normák betartását kérte. Ezzel Szlovákia már a második szomszédos ország, amely megelégelte a területére érkező magyar kormányzati támogatások és befektetések átláthatatlanságát, tavaly Románia kötötte kétoldalú egyezményhez a legnagyobb pénzeket mozgató úgynevezett gazdaságfejlesztési támogatásokat. Kétoldali egyezmény azóta sincs, a program egyelőre leállt Romániában.
Szlovákiában sem ígérkezik gyors megoldás, a külügy lépése valóságos cunamit indított el a szlovák belpolitikában. Orbán Viktor korábbi „barátja”, Robert Fico az ellenzéki Smer párt elnöke, bukott miniszterelnök, akivel 2012-ben még a magyar-szlovák barátságra pálinkázgatott kedélyesen a magyar kormányfő, pénteken rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte. Fico azt sürgeti, hogy a Heger-kormány adjon számot arról, mit tesz annak érdekében, hogy a szlovákiai mezőgazdasági területek és műemlék épületek ne kerüljenek idegen államok kezébe. A volt barát úgy fogalmazott, „Orbán úgy viselkedik, mint az a ragadozó, amely kiszimatolt egy öreg és sánta őzet”.
A szlovák külügy és a mezőgazdasági minisztérium közös törvénymódosítást kezdeményez, amely megtiltaná a termőföldek külföldiek általi felvásárlását. A szlovák belpolitikában kirobbant vihar oka az 400 millió eurós Termőföld Magántőkealap, amelyet a magyar kormány júliusban hozott létre, azzal a kormányhatározatban rögzített céllal, hogy termőföldet vásároljon a kelet-közép-európai régióban és teremtse meg a magyarországi mezőgazdasági vállalkozások „nemzetközi terjeszkedésének alapjait”.
