- Ez Aliga Trianonja, ez itt nem egy kemping vagy szálloda, ez a falu része, ahonnét láthatóan ki akarják szorítani a helyieket, csak ezt nem mindenki veszi észre. Veres Lászlóné, az Aligai Fürdőegyesület tiszteletbeli elnöke igencsak borúlátón várakozott úgy százötvened magával, hogy csütörtökön délelőtt fél tizenkettőkor – nem feltétlenül a legideálisabb időpont, talán nem véletlenül - végre elkezdődjön a Club Aliga tulajdonosa, a Pro-Mot Hungária Kft. tájékoztatója: a cég hosszú, több éves hallgatás után szánta rá magát, hogy beszámoljon a helyieknek, milyen fejlesztéseket tervez a Balaton talán legértékesebb ingatlanán. Melyet az aligaiak egy jelentős része szíve szerint megakadályozna, attól tartanak ugyanis, hogy veszélybe kerül a helyiek és a vendégek lejutása a partra, illetve a terület átjárhatósága, miután a kormány tavaly augusztus elején kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé minősítette a Club Aliga fejlesztését, lehetővé téve ezzel a helyi és országos építési szabályzat mellőzését, valamint megtiltotta közfunkciók kialakítását.
A hajdani pártüdülő területén az a Pro-Mot fejleszthet, melyben 2018-ban lett többségi tulajdonos az akkor még Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt., mely aztán 2020 tavaszán került Jellinek Dániel érdekeltségébe. Az állam pedig láthatóan szívén viseli az Appeninn beruházásait: előbb a Pro-Mot nyert 999 milliót kikötőfejlesztésre, majd a Kisfaludy-program keretében 7,35 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jutott a cégnek szállodaépítésre és 1,35 milliárdot kaptak Agóra-fejlesztésre az idén. Persze a legértékesebb támogatás a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé minősítés, melynek segítségével a Pro-Mot megteheti, hogy semmisnek nyilvánítja a balatonvilágosi önkormányzattal – a település része Balatonaliga - kötött településrendezési szerződést a Club Aliga állami kézben lévő, Pro-Mot által vagyonkezelt, 9,1 hektáros részéről. E szerint fenn kellene tartania a helyiek használta parti sétányokat, közparkot és közutat, a helyiek azonban attól tartanak, éppenséggel magánosítani szeretne mindent a Pro-Mot, vagyis az aligaiak tulajdonképpen tópart nélkül maradnának.
Budvári Róbert Pro-Mot ügyvezető prezentációja erre persze nem tért ki, sokkal inkább a beruházás volumenéről és előnyeiről beszélt a cégvezető. Kiderült, a jövőben Club Aliga helyett Aligaligetnek nevezik majd a 46 hektáros területet, melyből 10 hektárnak csak vagyonkezelője a cég, mely 2007-ben kapta meg a jogot 49 évre. Az Appeninn belépéséig azonban nem történt semmi a Club Aligában, az elmúlt két évben viszont gőzerővel megindult a tervezés, sőt, igazából már tart is a beruházás, melynek során új utak, közművek épülnek, Agórát alakítanak ki a kibővülő és megújuló kikötő közelében, 108 szobás szállodakomplexum épül 54 apartmanházzal egy nyolchektáros területen, az hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t pedig felparcellázták. Méghozzá egészen a tópartig, nem véletlen vélekedtek többen úgy, hogy az ide épülő új villasoron közel egymilliárdért lehet majd ingatlan venni. A beszámoló szerint a strand is megmarad, igaz, azt Budvári Róbert is elismerte, valamiféle szabályozást majd be kell vezetni, mert a jelenlegi rendszer nem maradhat fenn.
Hogy ez mi lesz, nem derült ki, minthogy konkrét válaszok a helyiek által feltett kérdésekre sem születtek. A tájékoztató moderátora elképesztő stílusban kommunikált az érdeklődőkkel, még a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, Witzmann Mihályt is kioktatta, aki azt, az aligaiakat leginkább érdeklő kérdést feszegette, mi lesz a közutak sorsa, maradnak-e jelenlegi státuszukban vagy magántulajdonba kerülnek. Az utak nélkül ugyanis az aligaiak nem tudnak lejutni a partra, s jelenlegi nyomvonaluk ugyan közterület, de a terveken szereplő változatok magánterületeken át vezetnek, s így a tulajdonos – azaz a Pro-Mot – jóindulatán múlik majd, a jövőben kihasználhatja őket. Az ügyvezető ígérete szerint nem zárják majd le a helyiek elől, más kérdés, hogy többen megjegyezték: a cégvezetés változhat, s az utódokat semmi sem köti majd egy szóbeli ígérethez. Mint ahogyan láthatóan a Pro-Mot korábbi vezetése és az önkormányzat közötti megállapodás sem érdekli a jelenlegi cégvezetést, hiszen szerződés kötné az Aliga II-n a parti sétány kijelölésére, erre a tóig felparcellázták a területet. Utóbbiról Budvári Róbert elismerte, felül akarják vizsgálni a megállapodást a faluvezetéssel, ahogyan azt is, hogy nem céljuk és érdekük a helyi védettségű épületek, mint az egykori Kádár- vagy Castro-villa megtartása.
A tópartjukat féltő aligaiak tehát nem kaptak valódi megnyugtatást, ráadásul a tájékoztatón kiderült, messze nem egységes a helyi közösség, többen ugyanis kifejezetten támogatták a Pro-Mot beruházását, s politikai, konkrétan ellenzéki támadásnak tartották a projekttel kapcsolatos felvetéseket. Az ellenzők viszont fogadkoztak, minden lehetőséget megragadnak, hogy megmentsék a partjukat: az alkotmánybírósági normakontroll már folyamatban van, de ha kell, Brüsszelig vagy Strasbourgig is elmennek.
- Kíváncsiak vagyunk, jó helyre kerül-e a pénzünk, hiszen az államtól a pandémia alatt kapott milliárdok valójában az adófizetők pénze, vagyis a miénk is – jegyezte meg végül Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese. – És nem fogunk beletörődni, hogy saját falunkban kuncsorognunk kelljen a saját partunkért.
