napelem;szélerőmű;megújulók;villamosenergia-ipar;

- Kihívás a napelemek terjedése

Bár a gombamód szaporodó szolár-erőművek egyre komolyabb feladatok elé állítják a hazai villamosenergia-hálózatot, széles a megoldások tárháza is.

A hazai napelemek parttalan terjedése miatt egyre sürgetőbb változékony termelésük kiegyensúlyozása - szögezi le a Másfélfok.hu-n megjelent elemzésében Balogh Ádám, a Bécsi Közgazdaságtudományi, valamint a Szegedi Tudományegyetem közgazdásza, a bécsi Energy Community szakértője. Az áram fizikai adottságai miatt a keresletnek és a kínálatnak minden pillanatban egyeznie kell. Bár a napelemek termelése környezetkímélő és egyre olcsóbb, az ellátás egyensúlya szempontjából első látásra nehezen kezelhető kihívás mondjuk egy váratlan felhősödés. De a szürkületi, hajnali vagy téli csúcsigényeket is ki kell szolgálni. A hazai villamosenergia-rendszerben - a nemzetközi példákhoz hasonlóan - az alacsony napi fogyasztási szintekhez méretezett, alapvetően állandó atom- és szénerőművi termeléshez az igények napi felfutásával gyorsan indítható, általában gáztüzelésű egységek zárkóznak fel. Utóbbi flotta az elmúlt tíz év során alig bővült. A megújulók térnyerésével viszont egyre több, kis méretű, kevésbé kiszámítható egység kerül a rendszerbe. Igaz, ezek környékük fogyasztóival gyakorta olyan szigeteket alkotnak, amelyen belül a kereslet és a kínálat többé-kevésbé megegyezik. Mindazonáltal a megújulók miatt növelni kell a rendszer rugalmasságát. Ezt új nukleáris blokkok éppenséggel nem segítenék.

Bizonyos figyelmeztető jelek ugyanakkor egyre sürgetik a mérnöki megoldást. Ide tartozik például a váratlan kínálat visszaesést kiegyenlítő energia árugrása, ami csökkenti a megújulók gazdasági hasznosságát is. A kihívás nem csekély: a hazai napelemes termelés elvben 0-tól 2300 megawattig (MW) hullámozhat, ami utóbbi esetben már meghaladja a hazai áramigények több mint harmadát biztosító, folyamatosan termelő paksi atomerőmű 2000 MW-ját. A közgazdász ezért az időjárásfüggők és a rendszerrugalmasság párhuzamos fejlesztését javasolja. Ebben átfogó szemléletet sürget. A kiegyenlítésre akkumulátoros vagy másfajta, kisebb, akár közösségi megoldásokat említ. De ismét "felsejlik" az úgynevezett szivattyús-tározós erőmű lehetősége is, ami egy szomszédunkban is megvalósítható. De maguk a megújulók is bevonhatók a rugalmasságnövelésbe. Amiként "okos mérők" segítségével komoly kiaknázatlan lehetőségek rejlenek az éjszakai áramnál sokrétűbb úgynevezett "fogyasztói igényszabályozásban" is. Mivel a nap- és a szélenergia-termelés kiegyensúlyozása nem különbözik, Balogh Ádám nem látja az Orbán-kabinet szélerőmű-tilalmának észszerű okát.

A Fővárosi Törvényszék szerint nem indokolt az "előkészítő anyagok" 10 évre való titkosítása, a közvéleménynek joga van megismerni ezeket.