-Nagyon nem teszik, hogy magyarázkodnunk kell a saját kormányunk miatt, miközben egyszerű állampolgárként szégyelljük, hogy Magyarország ott volt azon néhány állam között, amelyik nem írta alá az uniós környezetvédelmi megállapodást, megakadályozva, hogy a tagállamok közösen 2050-re klímasemlegessé tegyék Európát. Elég nehéz így a többi európai polgártársunk szemébe nézni, miközben arról beszélgetünk, hogyan kellene megvédenünk a bolygónkat a jövő nemzedéke számára – többek között ezt fogalmazták meg a magyar résztvevők azon a most hétvégén megrendezett strasbourgi konferencián, ahol a 27 tagállamból véletlenszerűen kiválasztott kétszáz civil beszélgetett, vitázott klímavédelemről, egészségről, az élhető környezet megteremtéséről és fenntartásáról. (Magyarország Csehországgal, Lengyelországgal közösen szavazta le idén nyáron a javaslatot, Észtország tartózkodott. Orbán Viktor szerint a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése növelné a rezsiköltségeket, s ezt az uniónak kompenzálnia kellene. A Szerk.).
Mint korábban megírtuk, az uniós polgárokat egy független közvélemény-kutató véletlenszerűen választotta ki öt, az EU sokszínűségét tükröző kritérium alapján, úgymint földrajzi származás - nemzetiség, illetve városi vagy vidéki környezet-, nem, életkor, társadalmi-gazdasági háttér és képzettségi szint, a résztevők egyharmada pedig 25 évesnél fiatalabb volt. Idén szeptember és jövő január között négy témakört járnak körbe 200-200 fős vitacsoportokban, s érintik a gazdaság, a társadalmi igazságosság, a munkahelyek, kultúra, sport, digitalizáció, az európai értékek, a jogbiztonság, az éghajlatváltozás, a környezet, az egészség, valamint az unió és a migráció témakörét. Ajánlásokat is megfogalmaznak majd, amelyeket az általuk választott küldöttek az EP plenáris ülésén terjesztenek elő, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság pedig vállalta, hogy saját hatáskörén belül és a szerződésekkel összhangban megvizsgálja, miként lehetne a polgárok által felvetett és általuk fontosnak tartott ügyekben valóban hatékonyan továbblépni.
A mostani vitában résztvevő magyar állampolgárok összetétele valóban tükrözte a sokszínűséget: akadt köztük miskolci nyugdíjas tanárnő, aki életében most másodszor ült repülőre a konferencia miatt, és szegedi benzinkutas, aki vonattal szelte végig 17 óra alatt Európát, mert a levegőben nem érzi annyira komfortosan magát. Volt fiatal Budapestről, idősebb Győrből, sőt a csoportjukhoz később még egy marosvásárhelyi fiatalember is csatlakozott. Ők féltucatnyian a szünetekben is sokat beszélgettek arról, vajon megoldaná-e a klímaproblémákat, ha a Föld mind a hétmilliárd lakója áttérne a vegetáriánus életmódra – nota bene, nem lenne-e akkor az eddiginél is jobban kihasználva a még megmaradt termőföld – illetve Magyarországon hogyan fogadnák az autósok, ha tíz év múlva nem lehetne benzines autóval közlekedni.
A meghívott, személyesen vagy online jelenélővő szakértők igyekeztek tudományos alapokról is megvilágítani, merre halad a világ, s hová ér el, ha úgy folytatjuk az eddigi életmódunkat, ahogyan eddig is. Jaroslaw Pietras az Európai Intézet vendégtanára szerint sokat tesz az unió a klímáért, de még mindig nem eleget: ahhoz, hogy 2050-ig a széndioxid kibocsátást 55 százalékkal csökkentsük, ami tényleg érezhető változásokat hozna, az egész rendszernek meg kell mozdulni az állampolgároktól a kisközösségeken át a tagállamokig és az uniós döntéshozókig.
Celine Charveriat az Európai Környezetpolitikai Intézet igazgatója szerint ahogyan most élünk, az nem tartható tovább, mert ahhoz nem egy, hanem három Föld-bolygó kellene. - A vétók miatt a környezetvédelmi célok kétharmadát nem sikerült elérni, miközben a fajok, a rovarok kipusztulását meg kellene akadályozni, hiszen még mindig nagyon sok mérgező anyagot használ a mezőgazdaság. Volt ugyan egy biodiverzitással kapcsolatos terv, de azt nem hajtották végre a tagvállamok: a fenntarthatóbb gyakorlatokat azért nem alkalmazzák, mert tartanak attól, hogy a gazdák hogyan reagálnak. Sok kelet-európai családnál a gyerekek ki vannak téve a légszennyezettségnek, ami főként a társadalom legszegényebb részét érinti, a dél-európai gazdák pedig folyamatosan aszállyal szembesülnek. Hozzátette: létre kellene hozni egyfajta átmeneti jövedelmet minden olyan európai állampolgár számára, akit a klímaváltozás sújt. Arról is beszélt: képeseknek kell lennünk arra, hogy a gázt bekapcsolva télen fűtsünk, de ebben mind kevésbé szabadna olyan diktatúrákra támaszkodnunk, amelyek olykor elzárják a csapokat.
Valerie Masson-Delmotte, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) elnökhelyettese szerint 20 éven belül stabilizálhatjuk a felmelegedést és annak következményeit, de az átfogó változásokat etikusan, méltányosan és igazságosan kell felépíteni, hogy a legsérülékenyebbeket is védjük. Az IPCC volt az, amelyik idén augusztusban nyilvánosságra hozott, a klímaváltozással kapcsolatos hatodik jelentésében kijelentette: minden kétséget kizáróan az emberi tevékenység felelős a klímaváltozásért.
