Olaszország;LIGA;önkormányzati választás;Demokrata Párt;Öt Csillag Mozgalom;Enrico Letta;Matteo Salvini;

- Gondjai lehetnek a jobboldalnak Olaszországban

Vasárnap és hétfőn rendezik az önkormányzati választás első fordulóját.

Bár sokhelyütt a jobboldal végezhet az élen az olasz önkormányzati választáson, Matteo Salviniék mégis komolyan tartanak a megmérettetéstől. Egyrészt azért, mert a voksolás egyértelműen bizonyíthatja, hogy a jobboldali pártok – a Liga, a Giorgia Meloni által irányított Olasz Testvérek, illetve Silvio Berlusconi tömörülése, a Forza Italia – egysége inkább csak látszólagos. Másrészt pedig azért, mert több nagyvárosban vereség vár rájuk.

A La Repubblica által nemrégiben közzétett, a Youtrend iroda által készített közvélemény-kutatások is megerősítik, hogy ezúttal a jobboldalnak van félnivalója. S ez még akkor is igaz, ha sok városban nem tudott egy jelöltben megállapodni az Enrico Letta egykori miniszterelnök által irányított Demokrata Párt (PD) és az előző miniszterelnök, Giuseppe Conte-vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S). A jobboldal számára különösen nehéznek ígérkezik a győzelem Milánóban, Nápolyban és Bolognában.

Rómában és Torinóban kiszámíthatatlanabb a helyzet. A nagyvárosok közül Torinóban van a legnagyobb esélye a jobboldalnak a győzelemre a második fordulóban. A fővárosban azért nehéz megjósolni a végkifejletet, mert négyes verseny alakult ki a demokrata párti Roberto Gualtieri, a Meloni-féle párt által indított Enrico Michetti, Virginia Raggi hivatalban lévő polgármester és Carlo Calenda független jelölt között. Ha Raggi visszalépett volna Gualtieri javára, akkor nem lenne kérdéses, hogy utóbbi nagy fölénnyel végezne az élen. Ám a városvezető nem volt hajlandó erre, jóllehet, a rómaiak hallani sem akarnak az újraválasztásáról és rendkívül elégedetlenek eddigi teljesítményével.

A Sienában induló Enrico Letta azt reméli, hogy a voksolás után észhez tér az M5S és belátja: csak akkor van esélye, legyen szó bármilyen választásról, ha összefog a PD-vel. A Conte-párt által támogatott jelölteknek ugyanis csak ott van esélyük, ahol előzetesen megállapodtak a demokratákkal, így Nápolyban, ahol Gaetano Manfredit és Bolognában, ahol pedig Matteo Leporét támogatják. Letta emellett természetesen abban is bízik, hogy pártjának jelöltjei nagyságrendekkel jobban szerepelnek majd, mint az M5S emberei.

Bár a jobboldal számára különösen fontos lenne Milánó megkaparintása, Salvinéknek nincs esélyük erre, Beppe Sala polgármester annyira népszerű, hogy már akár az első fordulóban megszerezheti a győzelméhez szükséges többséget. Ráadásul a jobboldal viszonylag későn jelölte a gyermekgyógyász Luca Bernardót, aki nemrég visszalépéssel is fenyegetőzött, mert úgy érezte, nem kap elég támogatást a pártoktól.

Salvini mostanában amúgy sincs jó passzban. A pártja megosztottsága már nem titkolható tovább, a Liga, amely egykor 34 százalékos támogatottságnak örvendett, egyes felmérések szerint már csak harmadik a pártok versenyében, 18 százalékkal, s a baj nem jár egyedül. Internetes hadigépezetének legfontosabb alakja, a „Bestiának” nevezett Luca Morisi szeptember elején lemondott minden funkciójáról a Ligán belül. Hétfőn derült ki, hogy a carabinierik két gramm kokainnal fogták el veronai vidéki házában. Kis mennyiség, amely büntetőjogi következmények nélküli közigazgatási szabálysértésnek minősül. Ám kiderült az is, hogy a férfi kábítószert adott két fiatal románnak, akiket egy társkereső oldalon toborzott. Egy rutinellenőrzés során kapták el őket. Az ügy ártalmatlan lenne, ha Morisi nem az a személy lenne, aki Salvini összes gyűlöletkampányát vezette a menekültek, a romák, a drogfüggők, az LMBTQ-mozgalom tagjai ellen, és ha nem támadta volna a kormánynak a romák jogainak előmozdítására irányuló erőfeszítéseit. Illetve ő népszerűsítette Salvininak a drogokkal szembeni „zéró toleranciáról” szóló kezdeményezését.

Giancarlo Giorgetti, a Draghi-kormány gazdaságfejlesztési minisztere, a Liga egyik vezető személyisége ráadásul a La Stampa című lapnak adott interjújában megkérdőjelezte a jobboldali jelöltek alkalmasságát Milánóban és Rómában. 

Véletlenszerűen választották ki az EU huszonhét tagállamából azt a nyolcszáz civil állampolgárt, akik közös viták után ajánlásokat fogalmazhatnak meg arról, merre haladjon tovább az unió.