A London Marathon az egyike az öt nagy városi maratonnak, amelyet 1981 óta rendeznek meg. Az első viadalra 7747-en adták le nevezésüket, végül 7055-en álltak rajthoz, s 6255-en teljesítették a több mint 42 kilométeres távot. A verseny egyre népszerűbbé vált, évről-évre néhány ezerrel bővült az érdeklődők köre, 2019-ben már 42906-an álltak rajthoz.
A 88 esztendős Ken Jones a legidősebb, a 62 éves Chris Finill pedig a legfiatalabbja annak a 10 fős férfi társaságnak, amely ez idáig az összes London Marathonon elindult. Vasárnap közülük nyolcan sorakoznak fel, hogy folytassák hagyományukat.
„Napjainkra a maratonfutás nagyon népszerű, sokféle okból vonzza a társadalom szélesebb körét – nyilatkozta Chris Finill a BBC-nek. – A ’80-as években koránt sem így volt, akkortájt kissé őrültségnek tartották. Minden évben volt valami változás, de a pálya lényegében ugyanaz. A táj viszont megváltozott, különösen keleten. Negyven éve egy viszonylag ritkán lakott terület volt, most sokkal csillogóbb. Akkoriban szinte egyáltalán nem voltak nézők, volt néhány szakasz, ahol senki sem nézte, mára a tömeg sokkal nagyobb” – foglalta össze a változásokat Finill, aki 2018-ban úgy teljesített a versenyt, hogy közben eltörte a karját.
A London Marathont legutóbb 2019-ben rendezték meg széles körben, tavaly csak a profik egy szűk köre indulhatott, a többiek egy virtuális viadal keretében teljesíthették egy távot. Finill a táv teljesítéséhez azt a versenypályát választotta, ahol a BBC Top Gear című műsorát is forgatták, s közel kilenc kört tett meg a szükséges távolság megtétele érdekében.
„Nagyon más élmény volt és sokkal nehezebb. A többi ember és épület nélkül rendkívül szeles volt az időjárás. Azt gondolom, az idei London Marathon mindenki számára érzelmes lesz, nem csak azoknak, akik már többször teljesítették. Ez a normális élethez való visszatérés egyik jele, azt hiszem sokan nagyon örülnek és megkönnyebbültek, hogy rajhoz állhatnak” – jelentette ki Finill, aki idén segített Stephen Batchelor felkészülésében. A 60 esztendős gyeplabdázó jótékony célból indul el, pénzt gyűjt egy demencia-kutató jótékonysági szervezet (Alzheimer's Research UK) számára, amely egykori csapattársát, a szintén olimpiai bajnok Imran Sherwanit is segíti.
„Évről évre nő a stressz a verseny miatt, de amikor eldördül a rajtpisztoly, teljesen ellazulhatok és a versenyre koncentrálhatok. Megtiszteltetés és kiváltság ebben a pozícióban lenni” – utalt arra, hogy egyre kevesebben vannak, akik 1981 óta mindig rajthoz álltak.