klímaválság;klímaigazságtalanság;

Climate,Change,And,World,Environmental,Concept.,Children,Looking,At,Drying

- Gyerekek viselik a klímaválság terhét

A most születő gyerekekre háromszor annyi természeti csapás vár, mint a nagyszüleikre. A klímaigazságtalanság őket és a fejlődő országokat érinti legsúlyosabban.

Az a kisbaba, aki ma jön világra, háromszor annyit szenved majd élete során a szélsőséges hőmérsékletektől és a klímaváltozás által előidézett természeti katasztrófáktól, mint nagyszülei egész életük során – állapította meg egy nemzetközi kutatás, amiről a Guardian számolt be. A számítógépes klímamodellek precíz előrejelzéseit a népességi adatokkal, várható élettartammal és globális hőmérsékleti görbékkel összevető elemzés az első tudományos munka, ami korcsoportokra lebontva vizsgálta a klímaváltozás civilizációnkra gyakorolt szélsőséges hatásait, felhívva a figyelmet annak aránytalan eloszlására a generációk között.

A szélsőségesen hideg és meleg időjárás már ma is évi ötmillió ember halálát okozza. Egyelőre még az extrém hideg miatt vesztik többen az életüket, ám a klímaváltozás fokozatosan kezdi kiegyenlíteni ezt. Egy 2020-ban születő gyerek élete során legalább harmincszor tapasztalja majd meg az extrém hőséget, még azokban az országokban is, ahol teljesítik a szén-dioxid kibocsátás csökkentési tervüket. Ez hétszer annyi kánikula, mint amennyit az él át egész élete során, aki a hatvanas években született. Egy mostani csecsemőnek kétszer annyi aszályt és erdőtüzet, és háromszor annyi árvizet és terménypusztulást kell túlélnie, mint egy mai hatvanévesnek. „Már a mai negyvenévesek is példátlan időket élnek, ennyi természeti katasztrófa előfordulására csupán 0,01 százalék lenne az esély a globális felmelegedés nélkül” – állítja a kutatást vezető Wim Thiery, a brüsszeli Vrije Universiteit klímakutatója.

Jó hír, van remény, hogy az utókorra zúdított terhet mérsékeljük: „Ha sikerülne 1,5 foknál megállítani a globális felmelegedést, azzal felére csökkenthetnénk, de ha csak 2 foknál tudjuk megfékezni, már azzal is a negyedére szoríthatnánk vissza a jövő generációit sújtó természeti csapások számát. Ez hatalmas lehetőség” – véli Katja Frieler, a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet munkatársa, aki részt vett kutatásban. Rossz hír, hogy ha ezt a célt drasztikus intézkedésekkel el is érjük, a ma negyven évesnél idősebbek életükben már nem fogják tapasztalni ennek jótékony következményeit.

Érthető módon világszerte fiatalok tömegei tüntetnek, hogy felhívják a figyelmet arra, ők fognak a legtöbbet szenvedni a klímaválság miatt, holott nekik a legkisebb a szerepük az előidézésében. Mellettük a fejlődő országok lakosai azok, akiket már most aránytalanul sújt a globális felmelegedés. A Science szaklapban publikált kutatás erre is kitér: számításaik szerint a 2016 és 2020 között Európában és Közép-Ázsiában született 53 millió gyerekhez képest az ez idő alatt a szub-szaharai régióban született 172 millió gyerek 5,7-szer jobban fog szenvedni a klímaváltozástól. A északi féltekén élőknek ezért fel kell ismerni történelmi felelősségüket, és tenni a déli féltekén élőket sújtó klímaigazságtalanság ellen. 

Vanuatu a Nemzetközi Bíróságtól vár segítségetVanuatu, egy csendes-óceáni szigetország arra kéri a Nemzetközi Bíróságot, hogy foglaljon állást a jelenlegi és a jövőbeli generációknak az éghajlatváltozás káros hatásaitól való védelemhez való jogáról. Vanuatu, amelynek mintegy 280 ezer lakosa mintegy 80 szigeten él, egyike annak a több mint egy tucat csendes-óceáni szigetországnak, amelyeknek a tengerszint emelkedésével és a rendszeresebben előforduló viharokkal kell szembenézniük. Vanuatu közölte, hogy a kezdeményezést az ENSZ Közgyűlésén keresztül nyújtja be. Bár a bíróság tanácsadói véleményei jogilag nem kötelező erejűek, jogi súlyuk és erkölcsi tekintélyük van, tekintve, hogy az ENSZ legfelsőbb bírósága az államok közötti viták rendezésében. Az állásfoglalási a nemzetközi jog fejlődését is befolyásolhatják.

Mire a mentők megérkeztek, a csöppség vérkeringése már visszatért.