A cég idénre így is hét százalékos gazdasági növekedést vár 4,7 százalékos infláció mellett, a növekedés 2022-ben öt százalékra mérséklődik négy százalékos pénzromlás mellett. A laza költségvetési és jövedelempolitika megakadályozza az áremelkedés ennél erőteljesebb lassulását – véli az elemzők.
A GKI szerint a kormányzat, ezt a devizakötvények kibocsátásával is demonstrálta, felkészült az EU-val kialakult vita elhúzódására, miközben folytatni kívánja választási, keresletélénkítő, a lojális tulajdonosi csoportokat előnyben részesítő, s mindezzel szükségképpen inflációs gazdaságpolitikáját. Éles retorikája ellenére azonban a jegybank is messzemenően figyelembe veszi a kormányzat érdekeit. Ez tükröződik a kamatemelés mértékének meglepetést keltő szeptemberi csökkentésében, vállalati kötvényvásárlási programjának fenntartásában, egy új, „zöld” hitelezési program beindításában. Gazdaságpolitikai változás csak a választások után várható.
Az államháztartás magas 2021-22-es hiánya a választási költségvetések következménye. Az idei 7,5 százalékos GDP-arányos deficitet jövőre 6 százalék körüli követi. A szeptemberi devizakötvény-kibocsátás az EU-transzferek késedelme ellenére lehetővé teszi a választási célok finanszírozását, emiatt azonban idén nem várható az államadósság érdemi csökkentése. Idén a tavalyi 80,4 százalék után 80 százalék körüli GDP-arányos államadósság várható, azonban feltehetőleg ehhez is kreatív könyvelési módszerekre lesz szükség. 2022-ben 77 százalékra csökkenhet az államadósság aránya.
A lakossági fogyasztás szintje idén eléri a 2019. évit. 2022-ben, mint választási évben, a minimálbér, a reáljövedelem és a fogyasztás érezhető gyorsulása várható, miközben a GDP növekedés dinamikája lassul. A hiteltörlesztési moratórium kifutása és az összességében gyorsan növekvő vásárlóerő inflációs hatása tovább fokozza a jövedelmek növekvő differenciálódásának hatását. Idén a fogyasztás 3,5, jövőre 4,5 százalékos bővülése várható a GKI elemzői szerint.
