Nagyot akart dobni a Budapesti Operettszínház és valóban komoly részgyőzelmeket ért el. Már az szokatlan, hogy egy alapvetően a független színházi szférában működő rendezőt kértek fel Fellini 8 és ½ című filmje musicalváltozatának a megrendezésére. Balázs Zoltán, aki színész is, és emellett hosszú ideje vezeti a Maladype Színházat, most kipróbálhatta magát zenés nagyszínpadon. Meg is mozdított sok mindent.
A Nine elsősorban a látványával hat. Az egész színpad, csupa szabálytalan lépcső. (Díszlet: Szendrényi Éva.) A szinte lebegő hatalmas szerkezet bejárása nem könnyű lecke a színészeknek, van aki, könnyebben, más nehezebben birkózik meg a feladattal. Sugallja a lebegést, a bizonytalanságot, a változást. A jelmezek kavalkádszerűen jelennek meg. Belefeledkezünk az egyik formációba, már érkezik egy teljesen másféle. Olyan az egész, mint egy vizuális orgia. (Jelmeztervező: Németh Anikó). Sokszor azt éreztem, hogy a fejfedők és más ruhadarabok valóságos áradata már inkább öncélúan attraktív. Ám az összhatás mégis rendkívül hatásos.
A gyors váltások filmszerűek, az egyik jelenetből csapódunk át a másikba. A Broadway-változattól eltérően az Operettben a film néhány ikonikus slágere - a Cinema Italiano, a Take it All és a Guarda la Luna - is hallható. Karakteresek, máskor elrajzoltabbak, groteszkebbek a táncok. (Koreográfus: Szőllősi András).
Balázs Zoltán miden áron színházat akart teremteni a történetből. Óriási apparátussal dolgozott, hármas szereposztással próbált. Az első szereposztásban Dolhai Attila filmrendezője többször nem elég meggyőző. Keresi a múzsát ugyan, vágyik az ihletre, ezért átgázol mindenkin. Azt viszont nem mindig tudja elhitetni, hogy érte állandóan érdemes tűzbe menni. Az önző, válságba sodródott alkotót jeleníti meg, nem igazán megy ennél mélyebbre. A feleség szerepében Széles Flóra azonban igazi meglepetés. Fokozatosan építi fel a figurát, egy darabig tűr, csak később elégeli meg az alkotás fontosságára hivatkozó művész tobzódó, szemérmetlen zsarnokságát, etikai csődjét. A szakítódal előadása a produkció csúcspontja. A producer szerepét játszó Siménfalvy Ágota is karakteres színt visz a musicalbe. Amikor a nézőkkel interakcióba lép, a szórakoztatás filozófiájának lényegét mutatja meg. A főhős körüli nők – Gubik Petra, Füredi Nikolett, Vágó Bernadett, Peller Anna – forgószínpadszerűen táncolják körül a nagy rendezőt, ám jelenlétük mozaikos marad. Guido anyját Ullmann Zsuzsa játssza, a látomásos jelenetek a költőiséget erősítik. Bolba Tamás karmester győzi energiával a Budapesti Operettszínház zenekarának élén. A revüben cirkuszművészek is megjelennek, igaz jelenlétük inkább jelzésszerű.
A Nine erős villanásokból áll, sokszor eklektikus, széttartó. A vizualitásával és főként a gazdag zenei anyagával mégis fontos állomás lehet a Nagymező utcában.
Infó:
Nine (Kilenc)
Zene és dalszöveg: Maury Yeston
Szövegkönyv: Arthur Kopit
Budapesti Operettszínház
Rendező - dramaturg: Balázs Zoltán
szeptember 24.
