A terézvárosiak számára fontos a Hunyadi téri csarnok, ragaszkodnak hozzá, és ahhoz is, hogy a piaci funkcióját megtartva működjön tovább – számolt be lapunknak Győrffy Máté, a VI. kerület városfejlesztésért felelős momentumos alpolgármestere.
A rend kedvéért: a Hunyadi téri egyike annak az öt vásárcsarnoknak, amely a XIX. század végén, egy időben épült a pesti belvárosi kerületekben. A Vámház körúti „nagycsarnok” mellett a Hold utcai, a Klauzál téri és a Rákóczi téri tartozik még ebbe a körbe. (Hatodikként a budai oldalon a Batthyány tér csatlakozott 1902-ben.)
A felsoroltak egy része mára elvesztette piac jellegét. A Batthyány téren szupermarket vette át az árusok helyét. A Népszava július közepén írt arról, hogy az V. kerület a Hold utcai, a VII. kerület a
Klauzál téri csarnokkal nem tud mit kezdeni, bérlőket és befektetőket keres, szabadulna a tehertől.
A rossz példákból okulva Terézváros kézenfekvő, máshol azonban mégsem alkalmazott módszert választott: megkérdezte a kerület lakóit arról, hogy mit szeretnének. Győrffy Máté közlése szerint „jó fél éven keresztül” tartottak az egyeztetések, a szervezésben a zöld ügyekért felelős alpolgármester, Temesvári Szilvia (Párbeszéd) játszott főszerepet. Felméréseket és interjúkat készítettek, ötletbörzét és lakossági fórumokat tartottak, a „közösségi tervezés” részeként a vásárcsarnokban közszemlére tették azokat a terveket, amelyeket a belső tér átalakítására nyújtott be tizenkét építésziroda.
A szakmai zsűri által preferált pályázatokat elutasították a kerületiek (hidegnek, sterilnek, barátságtalannak találták), ami viszont nekik tetszett, azt a zsűri fogadta csekély lelkesedéssel. „A szakmai zsűri a döntésében funkcionalitásra helyezte a hangsúlyt, a lakók pedig inkább a látványtervek esztétikájára szavaztak” – magyarázta Győrffy Máté. Az önkormányzat végül több pályázat elemeit felhasználva, a beérkezett vélemények alapján dolgozta ki a végleges koncepciót.
Alapvetés volt, hogy a Hunyadi térre nem engednek be szupermarketet, és nem hoznak létre pusztán kifőzdékből, éttermekből álló „gasztrocsarnokot” sem. Az utcák felé megnyitott frontokon azonban kávézók, vendéglők is helyet kapnak majd. A hatvanas-hetvenes évek belső hozzátoldásai idegenek a Czigler Győző által tervezett, műemléki védettségű épület stílusától: ezeket elbontják, láthatóvá teszik az eredeti csarnokszerkezetet. A kioszkok, árusítóhelyek viszont modern formát kapnak – mondta Győrffy Máté.
Bármennyire is szívügye a piac a terézvárosiaknak, a forgalomban ez mérsékelten érhető tetten. Hétköznapokon kevés a vásárló. Igaz, kevés az árus is, a választék szűkös, a portéka drágább az átlagosnál. Nyüzsgést főként csak szombaton lehet látni, amikor a csarnok főbejáratánál, a szépen gondozott park előterében csúcsra jár az őstermelői piac. Ebből az látszik, hogy a folyamat nem visszafordíthatatlan, a csarnokban is életre lehet kelteni a piacot – állapította meg az alpolgármester. Az üzemeltetést is ellátó önkormányzat igyekszik majd olyan árusokat keresni, akik vonzzák a vevőket. Nem feltétlenül kell „nagy dolgokra” gondolni, akár egy lángossütő is lehet nemzetközi hírű. Bizonyítja ezt a Hunyadi téri lángosos, Hegedűs Csaba, aki nélkül lassan tíz éve elképzelhetetlen a csarnok. Nemrég egy külföldi tévéstáb készített riportot róla. (Tegyük hozzá: az őstermelő piacon megjelenő ceglédi hentes, „Feri bácsi”, azaz Törőcsik Ferenc is fogalommá vált.)
Győrffy Mátéval a polgármesteri hivatalból átmentünk a vásárcsarnokba, kalauzolásával a látogatók elől elzárt „fejépületekbe” is bejutottunk. A két szinten lévő – nagy belmagasságú, jelenleg üres és romos – egykori lakások szobái termeknek is beillenek. Az összesen 1800 négyzetméteres területen az önkormányzat irodákat, vagy akár oktatási intézményt látna szívesen.
A terézvárosiak szívesen vennék, ha a piac „közösségi térként” is funkcionálna. Az első emeleten – az épület kívülről nem látható részén, egy tűzfal tövében – tetőkert létesül. A földszinti piacon az állandó elárusítóhelyeket hátrébb helyezik. Középen mobil pultok lesznek, amelyek tetszés szerint eltávolíthatók. Kialakul egy olyan nagy tér, ahol konferenciákat és – a Gálvölgyi Dorka vezette Eötvös 10. művelődési házzal együttműködve – különféle kulturális eseményeket, színházi előadásokat vagy koncerteket lehet rendezni. A vásárcsarnok így változik át kulturális központtá.
A piac ötvözése a közösségi térrel és a kultúrával meghökkentően hangzik, de nem példa nélküli. Az előképet a pozsonyi vásárcsarnok jelenti, ahol civil kezdeményezésre hasonló elképzelést valósítottak meg. A terézvárosi önkormányzat felvette a kapcsolatot az ottaniakkal, begyűjtötte a tapasztalatokat. A különbség az, hogy Pozsonyban ma már a rendezvények dominálnak, a piac pedig csak a hét néhány napján nyit ki, míg a Hunyadi téren hétfőtől szombatig működni fog, ugyanúgy, ahogyan eddig.
Az önkormányzat a környező utcákat is felújítja, „gyalogosbaráttá” teszi, így a vásárcsarnok közterületekre néző terei is jobban tudnak „kommunikálni az utcával”. Az élhetőbb közterületek kialakítása azt a célt is szolgálja, hogy a Hunyadi teret bekapcsolják a belváros vérkeringésébe. „Sokan, akik az Andrássy úton, az Oktogonnál vagy a Kodály köröndnél sétálnak, nem is tudják, milyen gyönyörű park rejtőzik tőlük néhány száz méterre” – jegyezte meg Győrffy Máté.
Ami a vásárcsarnokot illeti, a kiviteli terv készítéséről szóló szerződést jövő hónap elején írja alá az önkormányzat a közbeszerzésen nyertes építészirodával. A tervek eddig valóban lenyűgözőek, az, hogy mi valósul meg belőlük, két éven belül kiderül.
