Hozzájárult az Országgyűlés hétfőn a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény hatályának meghosszabbításához, így az 2022. január 1-jéig érvényben marad.
Az igazságügyi tárca államtitkára a módosítás parlamenti vitájában elengedhetetlennek ítélte a veszélyhelyzet meghosszabbítását, mert csak így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni a negyedik hullámban is.
Völner Pál azt hangsúlyozta, hogy az új vírusvariánsok korábban nem tapasztalt gyorsasággal és következményekkel terjednek, ezért a negyedik hullám küszöbén elengedhetetlen a fokozott és hatékony védekezés lehetőségének biztosítása.
Az előterjesztés indoklása szerint a kormány elsődleges célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. A világjárvány elleni védekezés elmúlt másfél éve bebizonyította, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták ezeket a célokat - olvasható az előterjesztésben.
Az Országgyűlés az eredetileg idén februárban, 90 napos hatállyal elfogadott törvényt elsőként májusban hosszabbította meg, az őszi parlamenti ülésszak első ülésnapját követő 15. napig, vagyis október 5-ig. Most ezt a határidőt tolja ki a Ház januárig.
A törvényben rögzítették, hogy a kormány a veszélyhelyzetet korábban is megszüntetheti.
Meghatározták az egyetemi vagyonkezelő alapítványok finanszírozásátA parlament 115 igen, 28 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett fogadta el a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett törvényt.
A jogszabály felhatalmazza az innovációs minisztert, hogy pénzügyi kötelezettséget vállaljon a felsőoktatási közfeladatot felsőoktatási intézmény útján ellátó alapítványok felé.
Az illetékes miniszter hosszú távú, tizenöt-huszonöt, valamint három-hat évre szóló megállapodásokat köt az alapítványokkal.
A most elfogadott törvény táblázatos formában határozza meg, mekkora állami támogatásból gazdálkodhat a 21 alapítvány a következő években. Összesítve mintegy 1700 milliárd forintos összegről van szó, a legtöbb pénzt a vidéki tudományegyetemeket fenntartó alapítványok kapják.
Az elfogadott összegek magukban foglalják az alapítvány és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény közfeladatainak finanszírozását, különösen a működési feltételek biztosítását és az oktatás finanszírozását.
A biztosított támogatás különböző részekre oszlik. Az alaptámogatás alapja az állami ösztöndíjas hallgatói létszám, a minőségi támogatás a minősítéssel rendelkező oktatói és kutatói létszámtól függ, az infrastruktúra-támogatás alapja a felsőoktatáshoz kapcsolódó hasznos beépített ingatlan mérete. A kiemelt felsőoktatási ágazati célokhoz kapcsolódó támogatás alapja "a nemzetköziesítés, tehetséggondozás, sport és társadalmi felzárkóztatás, valamint további egyedi célok megvalósítása". Ugyancsak elkülönülnek a hallgatói juttatások.
A törvénnyel a magyar állam két ingatlant juttat ingyenesen a Szent Jánosról Elnevezett Jeruzsálemi Ispotályos Lovagrend Magyar Tagozatának, azaz a Johannita Rend Magyar Tagozatának. A IX. kerület Kinizsi utca 22. szám alatti, 293 négyzetméteres ingatlanban a rend központját alakíthatják ki, amely az irodai és kulturális tevékenységek színhelyéül szolgál majd. A XI. kerületi Bartók Béla út 132. szám alatti, 304 négyzetméteres ingatlanban a Johannita Segítő Szolgálat központja jöhet létre, abban otthonápolási bemutató- és oktatóközpontot alakítanak ki.
A jogszabály az áldozatsegítési támogatások személyhez szorosan kötődő jellege miatt rögzíti, hogy a támogatásokat nem lehet örökölni, így ha az elhunyt támogatottat visszatérítési kötelezettség terheli, a kötelezettség nem száll át az örökösére.
A Magyar Falu Programmal összefüggésben eltöröltek néhány összeférhetetlenségi szabályt. Ezt azzal indokolták, hogy 2000 fő alatti településeken a kisboltoknak nyújtott állami támogatást több esetben azért nem tudják igénybe venni az érintettek, mert a bolt üzemeltetője a polgármester vagy a hozzátartozója tulajdonában lévő gazdasági társaság. Az eddig hatályos törvény szerint azonban ők nem pályázhattak. Az indoklás szerint ez aránytalan sérelmet jelent a településnek, mert sok esetben nincs más kisbolt a településen.
A törvény azt is megengedi, hogy a magánvádló ezentúl ne jelenjen meg a tárgyaláson, hanem helyette és nevében jogi képviselő járjon el.
