Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) rossz minőségűnek tartja a Paks 2-es orosz atomerőműterv úgynevezett létesítési engedélykérelmét - közli meg nem erősített információit - írja a Direkt36.
Az elbírálást végző szerv eszerint több komoly problémára is rámutatott. Nehezményezték például, hogy az egyik tervezett blokk alatt a földtani kutatások szerint aktív törésvonal fut. (Ennek látszólag ellent mond, hogy a törésvonalak veszélyességére vonatkozó felvetéseket a hatóság következetesen visszautasítja.) A portál szerint az OAH nem tartja elég alaposnak a tavaly nyáron benyújtott anyagot, a benne foglalt állítások alátámasztottságát is vitatva. A cikk eme felvetéseket kapcsolatba hozza az OAH korábbi főigazgatója, Fichtinger Gyula ez év áprilisi, váratlan távozásával is. Szakértők kétségkívül furcsállják, hogy a szakember a hatóság messze legnagyobb feladatának számító Paks 2-es létesítési eljárás közepén úgy állt fel, hogy lépésének okairól azóta sem adott számot.
Ugyanakkor Fichtinger Gyula két éve arról panaszkodott lapunknak, hogy a kivitelezést végző, orosz állami Roszatom tervei már a hatósággal hivatalos kapcsolatban lévő, magyar állami engedélyes, a Paks II Zrt. "előszűrőin" elakadnak. Bár Orbán Viktor környezetében Moszkva minden jel szerint csak fővesztés terhe mellett bírálható, különböző, lopott kormányzati félmondatok mellett a folyamatos csúszások ténye is az atomerőmű orosz terveinek rossz minőségét sejtetik. Az OAH korábban lapunknak, illetve egy márciusi közmeghallgatás során annyit jegyzett meg, hogy a létesítési eljárás során kértek hiánypótlást a zrt.-től, de ez a folyamat nem befolyásolta a - jogukkal élve most szeptember végéig kitolt - elbírálási határidőt. A Direkt36 ennek kapcsán heves háttérvitákat sejtet a hatóság, Süli János illetékes tárca nélküli miniszter hivatala, illetve a Paks II Zrt. között.
A cikk emlékeztet, hogy röviddel Fichtinger Gyula lemondása után a kormány az OAH gyökeres átalakítását célzó, vitatott módosító csomagot terjesztett a parlament elé. Bár az irat egyik oldalról növeli a hatóság önállóságát - amit a kormány, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyett, jóval nagyobb személyügyi és anyagi mozgásteret is biztosítva, a parlament alá rendelnének -, bírálói szerint az indítvány még a választások előtt legalább kilenc évre Orbán Viktor - később szinte leválthatatlan - jelöltjét ültetné a hatóság élére. Ráadásul az atomenergetikai múlt sem feltétel. A - legfontosabb változtatásokat amúgy is csak jövőre érvényesítő - anyag elfogadása mindazonáltal egyelőre csúszik. Így a létesítési iratokon várhatóan Fichtinger Gyula korábbi helyettese, a hatóság vezetését ideiglenesen átvevő Hullán Szabolcs neve szerepel majd.
Az OAH átalakításával a magyar kormány célja a politikai és iparági szereplőkkel szemben független, megfelelő humán- és pénzügyi erőforrásokkal, hatékonyan és önállóan működő szabályozó és felügyeleti hatóság biztosítása - közölte nemrég Szél Bernadett írásbeli kérdésére Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára. A független képviselő elsősorban a kabinet atomhivatallal kapcsolatos szándékai, illetve az EU véleménye felől érdeklődött, azt is tudakolván, hogy az elnöki posztnak tényleg nem feltétele-e az atomipari tapasztalat.
Schanda Tamás az erős, független szabályozó hatóságot a nukleáris biztonság alapvető feltételének tartja. A javaslatot a kormány elküldte az Európai Bizottságnak, amely "az előzetes vizsgálat során nem adott ki ajánlást a törvénymódosításra vonatkozóan" - írja, a kényes témákat szokás szerint kerülve.
A parlament egyébként nemrég fogadta el OAH 2019-es jelentését, amely nem számolt be kiemelkedő problémákról az általuk ellenőrzött tevékenységek - így a meglévő paksi, valamint a kísérleti és oktatóreaktorok, a hulladékkezelők és az egyéb radioaktív berendezések, illetve a tervezett Paks 2 - kapcsán.
