Megértem azokat, akiket más életformát választanak, mint a hagyományos, így az LMBTQ-s csoportba sorolókat is. De azt ne várják, hogy ők neveljék a mi gyerekeinket. Azt majd mi, szülők meg fogjuk tenni. Kérem, elégedjenek meg azzal, hogy emberhez méltó, őket semmiben hátrányban nem érő politikában van részük Magyarországon - ez nem valamelyik szélsőjobbos pártvezér vagy televíziós megmondóember eszmefuttatása, hanem Orbán Viktoré a szokásos, pénteki rádióinterjúban.
Azt már megszokhattuk, hogy az alákérdezős beszélgetések során a miniszterelnök rendre a kormányfanatikusok szintjén elmélkedik, nemritkán – finoman fogalmazva – meglehetősen távolra merészkedve a valóságtól. De a hazai LMBTQ közösséggel kapcsolatos merengésének utolsó mondatával túllőtt a szokásos, kemény maggal összekacsintó kinyilatkoztatáson: elégedjenek meg az emberhez méltó politikával... Amivel a kormányfő elismerte, a hazai LMBTQ közösség tagjai nem élvezhetnek minden olyan jogot, ami a többségi társadalomnak jár, ahogyan Európa boldogabb részén ez természetes. Bevallotta, korlátozzák őket abban, hogy minden szempontból teljes életet élhessenek. Vagyis másodrendű állampolgárok.
Mindezidáig a magyar kormány minden létező fórumon tagadta, hogy a nyáron elfogadott, pedofilellenes törvény az LMBTQ-közösséggel szemben is kirekesztő rendelkezéseket tartalmaz, s Brüsszelből vezényelt, sorosista támadásoknak állította be a jogszabállyal szembeni hazai és nemzetközi felháborodást. A fiatalok és a család védelmére hivatkozva mosta össze a gyermekekkel kapcsolatos, szexuális bűncselekményeket a fősodortól eltérő nemi identitással, megannyi, mondvacsinált, konkrét hazugságokon alapuló indokkal – mint például a nemváltás népszerűsítése az óvodákban – a korlátozásokat törvénybe is iktatta. És Orbán most elvárja, hogy ezzel legyenek elégedettek.
A vicc szerint anno a gyerekek berúgták a labdát Lenin dolgozószobájába, aki káromkodott egy nagyot, kiszúrta a labdát, aztán feldobta a tetőre.
Pedig közéjük is lövethetett volna…