Varsó és Prága környezetvédelmi vitája a turówi barnaszén-bánya kapcsán már jócskán túllépett a kétoldalú konfliktuson. Nem is csak a múlt heti magyarországi konzervatív rendezvényre vetett árnyékot, már akkor uniós üggyé lett, amikor a csehek az EU luxemburgi bíróságtól kértek segítséget. A törvényszék úgy rendelkezett, hogy a bányát és a ráépült villamos erőművet le kell állítani, mivel azok súlyos környezeti károkat okoznak Csehországnak. A lengyelek ezt a döntést nem hajtották végre, a bíróság ezért a múlt hétfőn elrendelte, hogy fizetniük kell. A cseh kormány napi ötmillió euró pénzbüntetést követelte, a bíróság megelégedett a tizedével, de hosszabb távon az sem kevés.
Alsó-Sziléziában a tizennyolcadik századtól bányásztak barnaszenet. A jelenlegi bánya területén több mélyművelésű bánya és nyíltszíni fejtés létezett, amikor a lengyel-német határ 1945-ös átszabásával a körzet Lengyelországé lett. A hatvanas-hetvenes években aztán hatalmas nyílt színi bányát nyitottak és hőerőművet telepítettek a turówi szénvagyonra.
Az EU legtöbb tagállamában évek óta sorra szüntetik meg a szénbányákat és kikapcsolják a széntüzelésű erőműveket. Ez a globális felmelegedés elleni európai fellépés egyik legfontosabb eleme. Lengyelország viszont ebben az energiatermelési átalakulásban alig vesz részt, az EU-ban egyedülálló módon alig csökkent a szénkitermelése, gyakorlatilag továbbra is energiatermelési monokultúra. A Lengyelországban előállított villamosenergia 48 százalékát kőszén, 29 százalékát barnaszén elégetésével állítják elő. Az Európai Unió tagállamai közül 2020-ban Lengyelországban volt a legdrágább a villamos áram a Wikipédia szerint. A tervek alapján pedig csupán 2049-re szüntetnék meg a szénbányászatot és a szénalapú villamosenergia-termelést. A lengyel szénbányák és erőművek nagy többsége állami tulajdonban van, a termelés súlyosan veszteséges.
Sokat mond az eddigi lengyel kormányokról, hogy harminc évvel a rendszerváltozás után sem látszik kiút ebből az energiacsapdából. A cseh kormány azért kezdett tárgyalásokat a lengyelekkel, hogy leállítsa a turówi fejlesztéseket, amelyek káros környezeti hatásai átnyúlnak a szomszédos cseh területekre. A legtöbb lakossági panasz a talajvíz szintjének gyors csökkenésére vonatkozik. (Egyébként Csehország villamosenergiatermelésének is jelentős részét barnaszén tüzelésű hőerőművekben állítják elő. A cseheknek azonban van két atomerőművük, s a jövőben ezekkel, illetve megújuló energiaforrásokkal akarják pótolni a megszűnő szénerőműveket.)
A lengyel kormány egyelőre nem mutat fizetési hajlandóságot, aminek az lesz a következménye, hogy bírósági indítványra az Európai Bizottság levonja majd az összeget, az országnak járó átutalásokból. Ezzel újabb konfliktus keletkezik Varsó és Brüsszel amúgy is rossz viszonyában. A lengyel kormány nyilatkozatot tett, amely szerint nem zárja be a bányát, mert az veszélyeztetné Lengyelország és az EU energiabiztonságát. Varsó megérti a környezetvédelmi aggályokat és békés megegyezésre törekszik a cseh kormánnyal. Mateusz Morawiecki kormányfő azonban magasabb hangon nyilvánult meg, szerinte a bíróság „szélsőségesen agresszív és káros ítéletet hozott”, s ő nem fosztja meg lengyelek millióit az elektromoságtól az erőmű leállításával. A csehek magatartásáról pedig azt mondta, hogy az nélkülözi a jóakaratot, s a fellépésüket nem igazolják az országukban közeledő választások.”
Ez a vita nem egyszerűen két közép-európai kormány huzavonája. Több gazdasági és politikai kérdést is felvet. Ilyen mindenekelőtt a klímapolitika, a környezetvédelem állása a térségben. A bíróság azért is ítélt ilyen határozottan Lengyelország ellen, mert Varsó hat évvel meg kívánja hosszabbítani a turówi bányatevékenységet. Ezek szerint nem veszik komolyan sem a csehek panaszait, sem az összeurópai kötelezettségvállalást, a jobboldali kormány csak rövid távú hatalommegtartó politizálást folytat, s évek óta halogatja a strukturális döntéseket. A bánya és az erőmű sok embert foglalkoztat, az ország áramtermelésének majd tíz százalékát adja. Egy ilyen változást csak erős és távlatosan gondolkozó kormány képes megvalósítani.
A másik itt felvetődő kérdés a V4 csoport értelme. Ez a mostani eset megerősíti azokat a véleményeket, amelyek szerint a négy közép-európai állam együttműködési kerete üres. Vannak különféle programjaik, találkozóik, de a földrajzi szomszédság és a közös történelem nem teszi őket olyan regionális együttműködéssé, mint amilyen a Benelux, vagy az északi országoké. Persze a remény hal meg utoljára. Richard Brabec cseh környezetvédelmi miniszter pénteken már bíztató jeleket vélt látni a válság megoldását illetően, bár azt nem árulta el, hogy mik azok. A két ország illetékesei hétfőn mindenesetre folytatják a tárgyalást. A turówi bányászszakszervezet közben utazást szervez Luxemburgba, hogy tagjai ott tüntessenek a EU Bírósága előtt az ítélet visszavonását követelve.
