Németország még nem látott ilyen szoros választást, mint amilyen a vasárnapi. A bizonytalanságot jelzi, hogy míg a ZDF megbízásából készült első eredmények azt mutatták, hogy az SPD szerzi a legtöbb mandátumot, a másik állami csatorna, az ARD az uniópártokat látta az élen néhány mandátummal. A kiszámíthatatlanságot növeli a sok levélben leadott voks, valamint a rendkívül bonyolult német választási rendszer.
Akárhogy is alakul a végeredmény, egy biztos: akár a keresztény uniópártok alakíthatják a legnagyobb frakciót, akár nem, kancellárjelöltjük, Armin Laschet a nagy vesztes. A CDU/CSU sosem látott mélységekbe süllyedt. Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje viszont csodát tett, egy szintre hozta a szociáldemokratákat az uniópártokkal, ami még júliusban is elképzelhetetlennek tűnt. Scholzot hosszasan ünnepelték a párt berlini központjában. Mint fogalmazott, nagy sikert értek el, s a párt jó eredménye azt jelzi: mindent el kell követniük azért, hogy megvalósítsák mindazokat, amiket a kampányban ígértek.
Markus Söder bajor miniszterelnök előre jelezte, az uniópártok csak akkor adják a kancellárt, ha nyernek.
A CDU-nál a legnagyobb pozitívumnak a berlini központban egybegyűltek azt tarthatták, hogy kötelező volt a maszkviselés. Így ugyanis nem lehetett látni az emberek reakcióját az eredmények közzétételekor. Igaz, azt már jóval a választás előtt tudni lehetett: a keresztény uniópártok sosem látott gyenge eredményt érnek el, de abban bíztak, hogy Angela Merkel támogatásának és az Olaf Scholz elleni egyre erősödő támadásoknak (amiért nem lépett fel kellőképpen a pénzmosás ellen) köszönhetően végül mégis megelőzik az SPD-t.
Az uniópártok siralmas eredménye azonban nem csak CDU-nak köszönhető. A CSU is jelentős veszteségeket könyvelhetett el Bajorországban. Az első adatok szerint a Markus Söder vezette párt csak 33 százalékot szerzett, ilyen rossz eredményt 1949 óta egyetlen szövetségi választáson sem ért el, 2017-ben még 38,8 százalékot kapott.
Az uniópártok gyengeségét egy másik adat is híven jellemzi. Eszerint azok közül, akik még négy éve a CDU/CSU-ra voksoltak, ezúttal 1,3 millióan a szociáldemokraták, 900 ezren pedig a Zöldek mellé tették az ikszet. A fiatalabbaknál is sokat vesztettek, a 30 alattiaknál 13, a 30-44 év közöttieknél 11 százalékkal voksoltak kevesebben a CDU/CSU-ra, mint négy esztendeje. A 60 év felettieknél pedig 11 százalékkal többen voksoltak az SPD-re, mint 2017-ben.
Ugyanez mondható el a szabad demokrata FDP-ről is, amely 11-12 százalékot szerzett. Wolfgang Kubicki, a liberálisok frakcióvezető-helyettese, aki nemrégiben arról tájékoztatta honfitársait, hogy a lezárás alatt rendszeresen kocsmába járt, az ARD-nek annyit mondott: „Ma este ünneplünk”. Ők mindenkivel tárgyalnának, bár továbbra is a CDU/CSU-Zöldek-FDP kormányt pártfogolják.
Armin Laschet még a választás napján is gondoskodott egy meghökkentő közjátékról. Németországban a választás valóban titkos, Laschet azonban valószínűleg úgy gondolta, senkit sem lep meg, kire szavaz, ezért megmutatta szavazócéduláját. Pontosabban az történt, a szavazólapot nem befelé hajtogatta, hogy csak az üres hátoldal legyen látható, hanem kifelé. Az aacheni szavazóhelyiségben tartózkodó számos fotós és operatőr számára Laschet ezután egy pillanatra a kezébe vette a szavazólapot, mielőtt azt az urnába dobta, ami bőven elég idő volt ahhoz, hogy eloszlassa az utolsó kétségeket azzal kapcsolatban, kire és mire szavaz Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke. Csakhogy a Szövetségi Választási Törvénykönyv 56. paragrafusa kimondja, nem szabad megmutatni a szavazatot a voksolás titkossága miatt. Végül azonban nem érvénytelenítették a CDU/CSU kancellárjelöltjének szavazatát.
A voksolás pozitívuma a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) viszonylag gyenge eredménye, mindössze 10-11 százaléka. Ez egyértelmű visszaesés a 2017-es 12,6 százalékhoz képest. A párt nem tudott új témákat találni a menekültválság lecsengése után. Bár programjában az Európai Unióból való kilépést propagálja, ezt a gondolatot elutasítja a társadalom túlnyomó többsége.
A Balpárt szintén várakozások alatt szerepelt és mindössze öt százalékot szerzett, tehát a Bundestagba való bejutás küszöbén tengődik. A „Linke” folyamatosan veszti el befolyását, nem kizárt, hogy lassan eltűnik a német belpolitikai térképről. Susanne Hennig-Wellsow társelnök is elismerte, hogy igen súlyos veszteségeket szenvedtek el.
A parlamenti választással egy időben rendezett tartományi választást nagy fölénnyel nyerte meg az SPD Mecklenburg-Elő-Pomerániában, a berlini voksoláson viszont fej-fej mellett haladt a szociáldemokraták és a Zöldek jelöltje, Franziska Giffey és Bettina Jarasch.