Bár a magyar egészségügy gondjait súlyosnak látják, s jelzik, a problémákat rövid távon nem is tartják megoldhatónak, abban is biztosak az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjei: száz nap alatt sok mindenen javíthatnának. Ez derült ki, miután írásban kérdeztük meg Dobrev Klárát (Demokratikus Koalíció), Fekete-Győr Andrást (Momentum), Jakab Pétert (Jobbik), Karácsony Gergelyt (Párbeszéd- MSZP-LMP) és Márki-Zay Pétert (Mindenki Magyarországa Mozgalom) az egészségügyet érintő terveikről.
Elsőként azt firtattuk, mit tartanak a legfontosabb problémának, s kiderült, diagnózisaik meglehetősen hasonlóak. Fő gondnak azt látják: nincs gazdája az egészségügynek, az emberek életkilátásai rosszak, nem megfelelő, egyenetlen az ellátás. Márki-Zay Péter a minőségbiztosítás hiányát, a kórházi fertőzések és a covid-járvány miatti magas halálozást is feltette a problématérképére. Karácsony Gergely azt is kiemelte, hogy az egészségügyi hozzáférésben szociális és regionális alaposan is jelentősek az egyenlőtlenségek. (A legutóbbi uniós országjelentés adatai szerint a 30 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar férfiak átlagosan 12 évvel, a nők hat évvel élnek tovább, mint az alacsony iskolázottságú kortársaik – a szerk.)
Abban már mutatkoztak különbségek a kormányfő-jelöltek terveiben, hogy ki, mire kínálna megoldást az első száz napban. Dobrev Klára önálló egészségügyi tárcát ígér, valamint a korábbi ÁNTSZ, a betegjogvédelem, valamint a társadalombiztosítási rendszer helyreállítását és a szolgálati jogviszony azonnali eltörlését. Emellett egylépcsős béremelést adna a szakdolgozóknak. Ő a válaszaihoz azt is hozzátette, hogy tervei nem 100 napra korlátozódnak, hanem a teljes ciklusra.
Jakab Péter rögvest nekilátna a kórházi eladósodás okainak felszámolásához, és a várólisták csökkentéséhez és szintén eltörölné a szolgálati jogviszonyt, de úgy, hogy a megemelt orvosi bérekhez nem nyúlna. Ugyancsak önálló egészségügyi minisztériumra bízná az ágazat szakmai irányítására. Karácsony Gergely első intézkedései között törölné el azt a rendelkezést, ami alapján bárkit ki lehet zárni a társadalombiztosítási ellátásokból, ha nem tudja fizetni a járulékot. Azonnal 50 százalékos béremelést adna a szakdolgozóknak, és 500 ezer forint külön jutalmat a koronavírus elleni harcban tanúsított munkájukért.
Márky-Zay Péter is önálló szaktárcát, a szakdolgozói bérek emelésének elindítását, minőségbiztosítást és betegjogi képviseletet megteremtését ígéri az első 100 napra. Fekete-Győr András teljesítmény alapú béreket, digitalizációt és a magánszolgáltatók bevonását tervezi, a többéves várólisták kurtítása érdekében. A szakdolgozók fizetését pedig annyival emelné, hogy az orvosi bérek 60 százalékánál senki ne vigyen haza kevesebbet. (Most a nem diplomás szakdolgozók az orvos bérek mintegy 25-53 százalékát kereshetik. A pályakezdő orvos és a pályakezdő szakdolgozó béraránya között legkisebb ez az arány. A diplomás szakdolgozók pedig az orvosok bérének jellemzően 40 százalékát kapják –a szerk.)
Megkérdeztük azt is, hogy az egész ciklus alatt minek a megoldását vállalná a kormányzati egészségpolitikájuk, azaz meddig juthatnak el négy év alatt ezen a területen. Dobrev Klára kormánya ennyi idő alatt az egészségügyi közkiadások GDP-hez viszonyított arányát az európai átlagra emelné. Visszaállítaná és megerősítené a társadalombiztosítás intézményrendszerét, fenntartható, igazságos teherviseléssel, az egyéni érdekeltséget is megteremtő finanszírozással. A lakosság által fizetett egészségügyi kiadások arányát a mostani 35 százalékról 20 százalék alá tervezi szorítani. Ígéri, az ápolók egylépcsős béremelése után javítják a munkakörülményeiket is, hogy a pályaelhagyók mielőbb visszatérjenek. A szakmai szervezetekkel egyeztetve kívánják rendezni az egészségügyben dolgozók foglalkoztatásával kapcsolatos kérdéseket. A betegek számára átláthatóvá és hozzáférhetővé teszik a betegellátás minőségét, teljesítményét bemutató adatokat. Államilag finanszírozott szűrőprogramokkal csökkentik a leggyakoribb halálokok – a daganatos, szív-, ér-, légző- és emésztőrendszeri megbetegedések – kockázatait. A szűrővizsgálatokon való részvételt pozitív ösztönzőkkel, például szabadnappal, a társadalombiztosítási járulék egy részének visszatérítésével, honorálnák. Visszaállítanák a sporttevékenységek költségének egészségpénztári elszámolási lehetőségét, a munkáltató által fizetett kiegészítő egészségbiztosítás adó- és járulékkedvezményeit, valamint adómentességet ígérnek a vállalati szűrővizsgálatokra. Azt is kilátásba helyezik, hogy a ciklus végéig Magyarországot beléptetik az Európai Egészségügyi Unióba.
Jakab Péter kormánya négy év alatt életpálya modellt kínálna és négy év alatt rendezné az egészségügyi szakdolgozók bérét. Megoldaná a háziorvosi ügyeletek problémáját. (Most nagyon eklektikus a rendszer, a gyakorlatban sokféle gazdája van az ügyeletnek, és emiatt sem egyenletes az ellátás.)
Karácsony Gergely kormánya kiterjesztené a programot, amelyet Budapesten a daganatos betegségek korai felismerését és kezelését segíti. Eszerint a fővárosban most daganatgyanú esetén 7 napon belül meg kell történnie a képalkotó vizsgálatoknak és három napon belül hozzá kell jutnia a betegnek az erről készült lelethez is. (Most országosan az ilyen vizsgálatokat 15 napon belül végzik el, a leletekre pedig akár heteket is várnak a betegek.) A program folytatásaként az ígérik, országosan minden daganatgyanús beteget 5 napon belül juttatnának a szövettani vizsgálatok eredményéhez, valamint felgyorsítanák terápiákhoz való hozzáférést. Megerősíti a háziorvosi és a védőnői ellátást, a sürgősségi rendszert. A ciklus végére már nem fordulhat elő olyan, hogy valaki órákat vár valóban sürgős esetben anélkül, hogy az ellátása megkezdődött volna – állítja. Biztosítanák, hogy mindenkihez maximum 15 percen belül kiérkezzen a mentő. Az ápolási díj összegét a minimálbér szintjére emelnék, és munkaként ismernék el ezt a tevékenységet. A járvány tanulságai nyomán transzparens és hiteles kommunikációt ígér. A betegeknek pedig Egészségbiztosítási Felügyeletet, a szakmának erős jogosítványokkal és megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkező, korszerűen működő Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot.
Márky-Zay Péter kormánya négy év alatt megalapozná az európai minőségű egészségügyet, amelyben mutatókkal mérik majd az orvosok és a kórházak munkáját, és erről nyilvánosan elérhető adatokat ígér a pácienseknek is. A szakdolgozók bérét rendezné és számos eddig csak az orvosok által elvégezhető feladatot át is adna nekik. A szakorvosi rendelésre 6 hétnél, műtétre pedig 6 hónapnál hosszabban senki sem várakozhatna. Ha az állami ellátás ezt a határidőt nem tudja tartani, akkor a kormány magánszolgálatokkal szerződik a feladatra. A jelenlegi idősotthoni férőhelyek jelenlegi számát megduplázzák, hogy mindenki a méltóságát megőrizve kaphasson ellátást.
Fekete -Győr András kormánya egészségügyi rendszerváltozást ígér a ciklusra. Ezen belül például szektorsemleges finanszírozást, ami azt jelenti, hogy az állam a társadalombiztosítási befizetésekből minőségi szolgáltatást vásárol a magánkórházaktól ott, ahol erre szükség van. Ellátásszervezői hálózatot és információs rendszert építenének ki, hogy egyetlen beteg se vesszen el a magyar egészségügyben.
