Különös helyzet alakult ki az elmúlt napokban az Egyesült Királyságban. Miközben az országban működő multinacionális olajipari vállalatok váltig hajtogatják, hogy nincs hiány üzemanyagból, a BP, az Esso és a Tesco is arra kényszerült, hogy a „gyorsan rosszabbodó” kamionsofőr-hiány miatt „néhány” benzinkútját bezárja, illetve számos más üzemanyag-ellátó állomáson egyes benzintípusok, illetve a dízelolaj hozzáférhetőségét visszafogja. A The Times napilap idézi Hanna Hofert, a BP brit ágazatának kereskedelmi igazgatóját, aki már a múlt héten „rossznak, nagyon rossznak” ítélte meg az állapotokat, figyelmeztetve, hogy miközben a zavartalan ellátáshoz a benzinkutak normális készletének legalább kétharmadára van szükség, „a szint jelenleg gyorsan csökken”. A BP jónéhány nappal ezelőtt a kormányt is riasztotta, üzemanyaghiány veszélyét villantva fel és gyors lépéseket sürgetve.
A kamionsofőr-szűkéből származó problémákat különösen élesen domborította ki a Közúti Fuvarozók Szövetsége, mely nem állt meg az üzemanyag-mizériánál, hanem sok más üzletág, de főleg a szupermarketek előtt tornyosuló kihívásokat emelte ki. Az érdekvédelmi szervezet azonnali állami beavatkozást vár, tovább növelve a kormányra nehezedő nyomást, hogy a külföldi teherautó-sofőrök esetében tegyen kivételt: a Brexit utáni bevándorlási szabályokat megszegve engedélyezze európai gépkocsivezetők alkalmazását. Az illetékes miniszterek viszont úgy gondolják, hogy a munkaadók felelőssége Nagy-Britanniában székelő kamionsofőrök alkalmazása és betanítása.
Míg a Downing Street 10 az üzemanyag-készletek megnyugtató mértékét hangsúlyozza és a „Ki beszél itt válságról?” benyomását kelti, politikai megfigyelők a Tony Blair kormányzása idején, 2000-ben kialakult súlyos fennakadások emlékét idézik fel, amikor az üzemanyag fogyasztói árának drasztikus emelkedése nyomán tüntetők blokád alá vettek több nagy-britanniai olajfinomítót, a nyomban elinduló pánikszerű benzinvásárlások nyomán rövid idő alatt üzemanyag-ellátási hiány keletkezett, mely hamarosan a szupermarketek polcainak kiürüléséhez vezetett, sőt az egészségügyi hálózat, a postai szolgáltatások és a szemétszállÍtás is a megroggyanás fenyegető jeleit mutatták.
Az energetikai szektor működését más gondok is nehezítik. A földgáz utóbbi időben, az év eleje óta 250 százalékkal megemelkedett nagykereskedelmi ára miatt máris hat szolgáltató jutott csődbe, mintegy másfél millió fogyasztó ellátását téve kockára. Október 1-jétől újabb fogyasztói áremelkedés várható, ahogy a felügyeleti szerv, az Ofgem feljebb srófolta a maximált tarifa határát. Gazdasági elemzők nem tartanak attól, hogy a piac nem tud elég üzemanyagot előteremteni és fennakadások alakulnának ki, reális félelem viszont az anyagilag kevésbé szerencsés helyzetben lévő fogyasztók fizetésképtelensége, különösen a Universal Credit, az összevont szociális segély októberre tervezett heti 20 fontos megnyirbálásával. Hatmillió családot érint a pandémia idején bevezetett extra támogatás visszavonása akkor, amikor a Covid-19 távolról sem tűnt el a mindennapokból, az üzleti élet messze nem tért vissza a normális kerékvágásba.
Az üzemanyaghiány, a szupermarketek gyorsan kiürülő polcai, a közüzemi számlák magasba szökése, a támogatások csökkenése, egyben a jövő tavaszra kilátásba helyezett adóemelések közgazdászok szerint mind a meghatározó kamatlábat, mind a jelzálogkölcsönök visszafizetésének költségét emelni fogják. A kormány egyes tagjai, - a pénteki Telegraph szerint, - egymás között már az 1978-79-es, sztrájkok által sújtott "rosszkedvünk tele" megismétlődésétől, pánikszerű vásárlási hullámtól és magas inflációtól tartanak, még ha erről most Boris Johnson kormányfő, egyelőre csak az üzemanyag kapcsán, a leghatározottabban próbálja is lebeszélni az embereket.
