- írja az Oktatási Hivatal (OH) adataira hivatkozva a Világgazdaság.
A lap cikke szerint a sláger az angol volt tavaly is, valamivel több, mint 46 ezren már bizonyítottan jól beszélnek angolul, 9700-an pedig német nyelvvizsgát tettek. Ugyanakkor 2019-ben még 82 ezren kaptak nyelvvizsga-bizonyítványt, 2011-ben pedig 99 ezren. Ugyanakkor nemcsak a járvány, hanem a nyelvvizsga-amnesztia is sújtja a nyelviskolákat.
"Egy diplomás fiatal nyelvtudás nélkül ma nem rúghat labdába a munkaerőpiacon" – emelte ki Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (Nyesze) elnöke. A szakma nem értett egyet azzal, hogy idén is – ugyanúgy, mint tavaly – kiadták a diplomákat nyelvvizsga nélkül. Ahhoz, hogy valaki egy nyelvvizsgáig eljusson, egy hatékony nyelviskolai környezetben 600 nyelvi órára van szüksége, miközben a közoktatásban csaknem 1000 órát tanulnak a diákok. Annak hátterében, hogy sokan mégsem képesek nyelvvizsgát tenni, a tanítás minősége mellett az alacsony pedagógusbérek miatt kialakult nyelvtanárhiány is állhat. Ezt Légrádi Tamás azzal támasztotta alá, hogy
"A nyelvvizsgázók száma és a nyelvtudás szintje akkor fog emelkedni, ha az iskolai oktatás eredményességével szemben egyértelmű, hosszú távú elvárásokat fogalmaz meg az oktatási kormányzat" - utóbbit már a Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke mondja. Rozgonyi Zoltán szerint szükség lenne az irreálisan magas túlóraelvárások csökkentésére, a pedagógusok adminisztrációs terheinek a mérséklésére – és béremelésre, hogy ne kelljen egy nyelvtanárnak a megélhetése érdekében különmunkákat vállalnia.
