civilek;Norvég Alap;EGT-szerződés;

- Norvég nem a zsarolásra: besült a kormány „végső” aduja

Blöffnek tűnő kezdeményezés az Orbán-kormánytól: bosszúból vétóznák az északi állam EGT-szerződésének megújítását.

Gyökeresen eltérő módon értékeli ugyanazt a – mindkét fél által aláírt és ratifikált – nemzetközi szerződést a norvég és a magyar kormány, méghozzá egy nagyon lényeges pontban – derül ki a norvég külügyminisztérium megkeresésünkre küldött válaszából. Lapunk azután kért információkat Oslóból, hogy a múlt héten a kormányinfón Gulyás Gergely arról beszélt: 2022-ben az uniós állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak meg kell újítania az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló nemzetközi szerződést, és mivel ehhez konszenzusos egyetértésre van szükség, a magyar kormány végső esetben megvétózhatja azt. – Az eredeti, 1994-es EGT-szerződés nem tartalmaz semmilyen lejárati határidőt, így meghosszabbítani sem kell jövőre – zárta rövidre a kérdést a Népszavának küldött válaszában a norvég külügyminisztérium.

Az EGT-szerződés lényege, hogy Norvégia, Izland és Liechtenstein, melyek nem akartak csatlakozni az Európai Unióhoz, részei lettek az akkor 12 tagállamból álló belső piacnak, így részesülhettek az áruk, a tőke és a munkaerő szabad áramlásából származó előnyökből formális tagság nélkül is. Cserébe a három ország vállalta, hogy hétévente (igazodva az uniós költségvetési ciklusokhoz) meghatározott pénzösszeget bocsájtanak az EU-hoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott, fejletlenebb tagállamok számára, ez az úgynevezett Norvég Alap. 

Azóta az EGT-szerződést minden, az EU-hoz csatlakozott állam ratifikálta, így Magyarország is. Mivel ez kölcsönösen előnyös minden félnek, az elmúlt években egyszer sem merült fel, hogy a szerződést felül kellene vizsgálni – ezért is volt váratlan Gulyás Gergely bejelentése. Az ok magyar részről a már régóta húzódó vita a Norvég Civil Alapról. Mint ismert, a 77 milliárd forintnyi Norvég Alap 5 százalékát civil támogatásokra kell(ene) fordítani, de a norvég és a magyar kormány nem tudott megegyezni arról, hogy a 2014-2021-es ciklusra jutó forrásokat (mert még mindig erről folyik a vita) ki ossza szét. Korábban az Ökotárs alapítvány végezte ezt, de a magyar kormány Soros-ellenes kampányában az Ökotársat is „sorosistának” nyilvánította, és közölte, hogy számára elfogadhatatlan civil pályázatkezelőként. Emiatt az alig 4 milliárdos tétel miatt viszont az egész Norvég Alapról nem sikerült megegyezni, így – mint azt lapunk elsőként megírta – augusztus elején a norvég kormány arra a következtetésre jutott, hogy lejárt a megegyezésre megszabott határidő, és Magyarország számára örökre elvesztek ezek a támogatások.

Ezt követően a magyar kormány határozatba foglalta, hogy „Norvégia nem teljesíti szerződéses kötelezettségét”, és a pénzt innentől államadósságnak tekinti, majd jogi lépéseket helyezett kilátásba. Ezzel kapcsolatban mondta múlt héten Gulyás Gergely, hogy a konkrét jogi lehetőségeket (például egy uniós bírósági eljárást) még vizsgálja Varga Judit igazságügyi miniszter, de mivel 2022-ben meg kell újítani az EGT-szerződést, amolyan végső aduként ott van a magyar kormány kezében a vétó lehetősége.

Ezt cáfolta most lapunknak Osló. Egyúttal megerősítették, hogy álláspontjuk szerint a Norvég Alap önkéntes hozzájárulás a részükről, így a határidő lejártával a 2014-2021-es 77 milliárd forint elúszott Magyarország számára. A megbeszélések végső fázisában egyébként a magyar kormány a 24.hu információi szerint amellett lobbizott, hogy az Ökotárs helyett a Magyar Vöröskereszt kezelje a civil pénzeket, mint „politikafüggetlen szereplő”, de ez a norvég félnek nem felelt meg, ők ragaszkodtak az Ökotárshoz. Egy kormánytag ezzel kapcsolatban azt mondta, egy független minősítőt kértek fel a pályázó szervezetek osztályozására, az utolsó körben az Ökotárs és a Vöröskereszt is ugyanannyi ponttal végzett az első helyen, a norvég félnek mégsem felelt meg utóbbi. Erre is rákérdeztünk a norvég külügyminisztériumnál, de azt válaszolták, hogy a pályáztatás, a civil pénzeket elosztó szervezet kiválasztásának körülményei a kétoldalú megállapodás alapján titkosak, így nem kommentálták az információt.

A képet bonyolítja, hogy Norvégiában két hete a választásokon megbukott az eddig regnáló jobboldali kormány, és egy baloldali koalíció veszi át hamarosan a hatalmat. Kérdés, ez milyen hatással lesz erre a vitára. Gulyás Gergely mindenesetre bizakodó, és azt mondta ezzel kapcsolatban: nem zárja ki, hogy – Magyarországgal ellentétben – létezhet valahol normális baloldali kormányzás is.

Nincs szó határidőrőlAz EGT-szerződés egyébként publikus, bárki számára elérhető angol nyelven. Mi ebben valóban nem találtunk olyan passzust, ami határidőről vagy megújításról szólna. A 127. paragrafus ugyan kimondja, hogy 12 hónapos határidővel bármely aláíró fél kiléphet az egyezményből, de ez alapján legfeljebb Magyarország mondhatná fel azt egyoldalúan, Norvégiát semmiképpen nem „kényszeríthetné” rá. Az ügyben megkerestük az Európai Bizottságot is, de lapzártánkig nem válaszoltak. Rákérdeztünk a Miniszterelnökségnél, milyen pont alapján látják úgy, hogy megvétózhatják a norvég tagságot, de egyelőre tőlük sem jött válasz. 

A gyenge pont Brüsszel, amely azt mondja, hogy aki el akar jönni Afganisztánból, azt be kell engedni.