Pest megye az egyik legérdekesebb terepe lehet az előválasztásnak és a 2022-es parlamenti voksolásnak. A térségben a dinamikus a demográfiai változás, hiszen Budapestről rengetegen költöznek ki az agglomerációs településekre. Az Ingatlan.com cikke szerint tavaly 13 ezer fővel csökkent a főváros népessége, ami szinte teljes egészében a környező települések lakosságszámában jelenik meg gyarapodásként. A legnépszerűbb „kiköltözési” célpont Érd, Gyömrő, Nagytarcsa, Délegyháza, Szigetszentmiklós volt. A folyamat – ha abból indulunk ki, hogy a fővárosi népesség hagyományosan inkább a mai ellenzék pártjai felé húz – politikai szempontból is érdekes lehet. Bár a Fidesz a 2018-as választáson még 100 százalékban hozta a megyét – vagyis mind a 12 egyéni választókerületben (evk) kormánypárti jelölt szerezte meg a mandátumot –, a 2019-es önkormányzati választáson az ellenzék több látványos fordítást is végrehajtott. Így Érdnek, Szentendrének, Budakalásznak, Szigetszentmiklósnak, Ráckevének, Gödnek is ellenzéki polgármestere lett. Egyetlen ellenpélda Halásztelek, ahol sokáig kényelmesen győzött az MSZP, 2019-ben viszont a kormánypárt nyert.
A felsorolt települések közül Érd, Szentendre, Vác, Budakeszi és Szigetszentmiklós is választókerületi központ, nem véletlen, hogy az ellenzék ma már olyan választási csatatérként tekint Pest megyére, ahol jelentős sikereket érhet el. Ha a 2018-as választási eredményekből indulunk ki, és abból, hogy az akkor külön-külön induló ellenzéki pártok szavazói fegyelmezetten felsorakoznak az előválasztáson győztes jelölt mögé, akkor ennek a reménynek lehet is alapja. A 12 evk.-ból csak ötben nyert meggyőző, 50 százalék feletti eredménnyel a Fidesz-KDNP indulója. Ráadásul a váci körzetet elnyerő Rétvári Bence sem lehet már olyan biztos az újrázásban, azok után, hogy 2019-ben a „Dunakanyar fővárosa” átfordult. A többi evk-ban az egyesült ellenzék matematikailag győzne, különösen igaz ez a szigetszentmiklósi térségben – ahol kormánypárti Bóna Zoltán csak 40,33 százalékot ért el –, a dunakeszi körzetre – amelyet Tuzson Bence, 43,27 százalékkal hozott – és a budakeszi evk-ba: itt Szél Bernadett csak pár száz szavazattal kapott ki.
Csak egy olyan körzet van, ahol nem lesz valódi előválasztási verseny, mert csak egy aspiráns indul. Nagykátán az LMP társelnöke, Schmuck Erzsébet vállalta a most nehezen teljesíthetőnek látszó küldetést a körzetet már többször biztosan hozó Czerván Györggyel szemben. Valószínűleg emiatt is mondta Schmuck korábban lapunknak, hogy ha ő nyer, akkor a kétharmad is meglehet 2022-ben az ellenzéki koalíciónak. Ezen kívül öt körzetben kettő, szintén ötben három, míg további egyben négy induló is nekifut a küzdelemnek. Utóbbi a szentendrei evk., ahol a párttámogatások megoszlása is érdekes. A Momentum színeiben induló Buzinkay Györgyöt az MSZP, a Párbeszéd és az Új Kezdet támogatja, míg a jobbikos Pál Gábor mögé a DK, az LMP, és az (Új Világ Néppárt) ÚVNP állt be. Mindkettőjüknek lehet már tapasztalata a korteskedésben, mert 2018-ban is ringbe szálltak pártjuk színeiben a parlamenti választáson. Igaz, Buzinkay György akkor Hajdú-Bihar megye 4. számú választókörzetében indult, és kapott 343 darab szavazatot, míg Pál Gábor Szentendrén 11624 szavazattal a harmadik lett. Így most neki áll a zászló. (Rajtuk kívül a független Katona Andrea és az MMM-es Kóder György méretteti meg magát.) Szintén érdekes lehet Gödöllő, amely Gémesi György – kis túlzással a „város örökös polgármesterének” – pártja, az Új Kezdet (ÚK) hátországa. Ez komoly előnyt jelenthet a jelenleg az ÚK elnöki posztját betöltő Hohn Krisztinának, aki ráadásul az LMP-frakció tagjaként regnáló országgyűlési képviselő is. Őt az MSZP, a Párbeszéd és az MMM is támogatja. Ennek ellenére nem tűnik esélytelennek a Gödöllőhöz közeli nagyközség, Szada alpolgármesteri tisztségét betöltő Simon Erika sem a DK jelöltjeként, az ÚVNP és a Liberálisok támogatásával. A harmadik aspiráns a momentumos Varga Zoltán ügyvédként, korábban a gödöllői kormányhivatal és polgármesteri hivatal vezető tisztségviselőjeként valószínűleg szintén széles körű ismertséggel bír helyben.
Érd, mint a megye egyik legjelentősebb és országos szinten is gazdagnak számító településének "bevétele" nyilván minden párt számára komoly győzelem lenne, így itt is nagy küzdelem várható, ráadásul kissé pikáns felállással. A Magyar Liberális Párt elnökeként a DK-frakcióban parlamenti képviselőként dolgozó Bősz Anett ugyanis a polgármester Csőzik László felesége. Riválisai közül Ollero Marco 21 évesen még egyetemi tanulmányait végzi és a Momentum törökbálinti önkormányzati képviselője, életrajza szerint korábban pincérkedett is egy budapesti étteremben. Tetlák Örs az LMP színeiben, az ÚK és az ÚVNP támogatásával éppen Csőzik alpolgármestere az önkormányzatban.
A szomszéd körzet, Budaörs-Budakeszi az ország leggazdagabb településeit egyesíti, és nagyon komoly gazdasági pozíciókkal bír. Már említettük, hogy három éve Szél Bernadett éppen csak kikapott, így a Momentum jelöltjeként, az MSZP, a Jobbik, a Párbeszéd és az MMM támogatásával komoly esélyei vannak az előválasztáson, de a DK is nyilván megadja majd a maximális támogatást Hegyesi Beátának. Érdekesség, hogy ő 2020-ig még a Párbeszéd elnökségi tagja volt. Már ebből is látszik, hogy a megyében a létező legváltozatosabb alkalmi koalíciók alakultak ki az egyes jelöltek között, ugyanilyen színes a kép Szigetszentmiklóson is. Jószai Teodóra például a DK képviseletében vinné be „álszentségtől mentes progresszív keresztény-konzervatív értékrendjét” a parlamentbe. A korábbi középiskolai tanár, jelenleg cégvezető jelöltet a Momentum és a Liberálisok is támogatják. Ellenfele viszont maga a város polgármestere, a jobbikos Nagy János, aki mögé az MSZP, az LMP, az MMM és az ÚK is beállt. Itt is komoly küzdelem várható.
