Mintegy 8-9 ezer vállalat lehet jogosult október 31. után is a hiteltörlesztési moratóriumra, ez a jelenleg legalább egy kölcsönüket nem fizető cégek 30 százaléka – közölte érdeklődésünkre a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ezt a 2020-as vállalati beszámolók alapján számolták ki, a korábbi kormányzati nyilatkozatok alapján azt feltételezve, hogy a jogszabály erre az évre fogalmaz majd meg a 2019-es évhez képest egy legalább 25 százalékos árbevétel-csökkenési kritériumot. Azóta a Magyar Közlönyben megjelentek a részletek is: eszerint azok a cégek maradhatnak hitelükkel továbbra is a moratóriumban, amelyeknek a vállalkozás tevékenységéből származó nettó árbevétele a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban legalább 25 százalékkal csökkent. További feltétel, hogy a cég 2020. március 18. – vagyis az általános hitelmoratórium elrendelése - és a kérelem benyújtásának napja közötti időszakban nem kötött kedvezményes gazdaságélénkítő hitel felvételére vonatkozó új szerződést.
A lakossági moratóriummal kapcsolatos új rendelkezésekről itt írtunk.
Az MNB lapunknak küldött számaiból az is kiderül: a legutóbbi, júniusi adatok szerint mintegy 25-30 ezer vállalkozás 1900 milliárd forintot kitevő, 42 ezer hitelügylete van még moratóriumban. Ez a teljes vállalati hitelállomány 21 százalékát jelenti. Az arány azonban csak azért ilyen jó, mert tavaly március óta számos cég újabb hiteleket vett fel, amelyek már nem vehetnek részt a moratóriumban. Ha csak az arra jogosult szerződéseket nézzük, akkor az állomány 35 százalékát még mindig nem fizetik.
A jegybank kérdésünkre azt is közölte: a moratóriumban való további részvételre a járvány által leginkább érintett szegmensekben, például a szállodafinanszírozás terén lehet számítani. E területen jelenleg a jogosult vállalatok 80 százaléka vesz részt a moratóriumban. A cégek ágazatonként nagyon eltérő arányban éltek a fizetés felfüggesztésének lehetőségével, a halasztási hajlandóság pedig jó tükrözi, hol voltak és hol vannak még mindig nehézségek a gazdaságban. Az egyik ilyen terület az MNB által is említett szállodafinanszírozás – nyilván nem függetlenül a turizmus erőteljes lefékeződésétől - , de a kereskedelmi ingatlanhitelek 46 százalékát sem fizetik még. A legnagyobb arányban egyébként is az ingatlanügyletek terén léptek be a moratóriumba a cégek: tavaly júniusban bő 60 százalékuk nem törlesztett, csak úgy, mit a szállítás, raktározás területén működő vállalatok. Utóbbi területen azonban nagyobb volt a kilépési arány: jelenleg csak a szállítmányozásban érdekelt, moratóriumra jogosult cégek 28 százaléka nem fizet, míg az ingatlanügyletekben mozgó cégek 40 százaléka maradt továbbra is a moratóriumban.
Szintén majdnem 40 százalékos még mindig a részvétel a mezőgazdasági cégeknél. A feldolgozóiparban a vállalkozások harmada, a kereskedelemben, gépjárműjavításban és az építőiparban a cégek negyede nem törleszt. A pénzügyi, biztosítási területen tevékenykedő cégek mintegy 38 százaléka lépett be a kezdetekkor a moratóriumba, tavaly év végén már csak a halasztásra jogosultak tizede nem fizetett. Idén júniusra viszont érdekes módon sokan visszaléptek, és a nemtörlesztők aránya ismét 23 százalékra ugrott.
