Ez egy szegény ország, az emberek jó része keveset keres, így csak azt lehet érdemben adóztatni, akinek nagy jövedelme és vagyona van, ami hosszabb távon a felső középosztályt jelenti. Az egyszerűen illúzió, hogy a NER idejében megtollasodott oligarchák elszámoltatása innentől egy évtizedre finanszírozni tudná a magyar államot – mondta az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Pogátsa Zoltán szociológus, közgazdász azután, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek vitáján is előkerültek az elszámoltatással kapcsolatos elképzelések.
Pogátsa Zoltán szerint az elszámoltatás szükséges azoknál, akik politikai hátszéllel gazdagodtak meg, de ha összeadnánk a teljes magyar oligarcharéteg vagyonát, nagyjából 3 ezer milliárd forint jönne ki. Ennek egy része rejtett pénz, nyilván vannak offshore társaságokban tárolt vagyonok is. A fő gond, hogy ha mindet az utolsó fillérig sikerülne is visszahozni a költségvetésbe, ez akkor is csak „egyszeri injekció” a büdzsének, ami messze nem elég, ha rendszereket kell finanszírozni hosszú távon. Az uniós források pedig fejlesztési pénzek, miközben itt a működtetésre kellene áldozni.
Érdekes adatsort is említett Pogátsa Zoltán. Az oktatás például nagyjából 1-1,5 százalékos GDP-arányos alulfinanszírozásban van, az egészségügynél ez 3-4 százalék. Utóbbira a bruttó hazai össztermék 4 százalékát költjük, miközben a dupláját kellene.
– Az nem kérdés, hogy például az egészségügyben dolgozók, tanárok fizetését emelni kell, amikor nem találunk elég ápolót vagy mondjuk fizikatanárt. Ez reálisan finanszírozható a költségvetésből, még úgy is, hogy gyors és erőteljes lépésekre van szükség. Agancsfesztivált meg akkor kell majd rendezni, ha a rászorulók csípőprotézise egyébként rendben van – fogalmazott.
Pogátsa Zoltán arról is beszélt, hogy a magyar társadalom a járványban sem vált szolidárisabbá, és miközben erős igény van a nagyobb állami beavatkozásra, egyelőre kevesen hiszik el, hogy a minőségi közszolgáltatások kialakítása és fenntartása érdekében alapvetően érdemes változtatni az adórendszeren.