A bűnözők találékonyak és könyörtelenek az akadályok elhárítására irányuló erőfeszítéseik terén. Ez alól a vadon élő állatokkal és növényekkel jogellenesen kereskedők sem kivételek. Az online platformok felé való elmozdulás néhány évvel a Covid-19 világjárvány előtt kezdődött, a vírus visszaszorítására vonatkozó korlátozások azonban felgyorsították ezt a digitális átalakulást. A hatalmas nemzetközi piachoz való hozzáférés, és ugyanazon útvonalak használata, mint például a kábítószer- és fegyvercsempészet esetében, jelentős, évente 5–7 százalékos bővülést jelent a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme számára: ez a világgazdaság növekedésének két–háromszorosa.
„Az illegális értékesítés vizsgálatához rendelkezésre álló információk gyakran hiányosak vagy hiányoznak. Így nincs átfogó képünk a helyzetről” – mondja Enrico Di Minin. A finn Helsinki Egyetem természetvédelmi földrajzzal foglalkozó tanszékének docense 2015 óta vizsgálja ezt a kereskedelmet a digitális platformokon. Így jött létre a WILDTRADE projekt, amelynek célja, hogy számszerűsítse a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének globális trendjeit. Az alapgondolat az, hogy a közösségi média platformjaiból származó nagy adathalmazok és gépi tanulási módszerek, valamint online felmérésekből és szakirodalmi áttekintésekből összegyűjtött adatok felhasználásával próbálják azonosítani, hogy milyen fajokkal és termékekkel kereskednek online, és melyek a kereskedelem mozgatórugói.
A kutatók többek között Délkelet-Ázsiára összpontosítják figyelmüket. Nemrégiben egy tanulmányban megvizsgálták az indonéziai online piacot az énekesmadarak szempontjából, ahol a kedvtelésből tartott állatoknak jelentős kulturális hagyománya van. Kiderült, hogy az online kereskedelem nem korlátozódott a nagyvárosokra, hanem az egész országban elterjedt. Azt is megállapították, hogy az online piactereken az árak jelentősen magasabbak voltak, mint a fogyasztói felmérésekben feltüntetett árak.
Az online adatok vizsgálata sokkal tágabb problémakört mutat, mint az élővilágra gyakorolt hatás, feltárva azokat az összetett okokat, amelyek miatt az emberek orvvadászatba és illegális kereskedelembe kezdenek: ilyen például a szegénység és gyenge kormányzás. A jogellenes tevékenység fenyegetést jelent a megélhetésre, a nemzetbiztonságra és akár a globális stabilitásra is. Rosaleen Duffy, a Sheffieldi Egyetem professzora elmondta, a projekt rámutatott arra, hogy a kereskedelem bűncselekményként és biztonsági kérdésként történő kezelése potenciálisan káros hatással lehet a vadon élő fajokra és az emberekre. Ugyanis ez a megközelítés elfedheti a jogellenes kereskedelem néhány mögöttes mozgatórugóját, mint például a világ leggazdagabb közösségeinél jelentkező keresletet.
„Foglalkoznunk kell azzal, hogy egyesek miért folytatják továbbra is az illegális vadászatot. Lehet, hogy nincs más lehetőségük, vagy nem ismerik el a területen lévő vadon élő fajokhoz való hozzáférésre vagy ezek használatára vonatkozó gyarmati jogszabályok legitimitását. Ezek a mulasztások és vakfoltok azok, amelyek nem hatékony és társadalmilag igazságtalan politikai döntéshozatalt eredményeznek, amely mind a természetvédőket, mind a vadon élő fajokkal együtt élő embereket érintik” – érvel Rosaleen Duffy.
A helyszínen ez azt jelenti, hogy jobban meg kell értenünk a vadon élő fajokat – például az elefántokat – fenyegető veszélyeket, és hatékony, társadalmilag igazságos természetvédelmi megoldásokat kell kialakítanunk. „Az elefántcsont iránti keresletcsökkentéssel foglalkozó kutatásunk például a kritikai rasszelméletet használta, hogy feltárja és megértse a civil szervezetek keresletcsökkentési kampányainak gyakran rasszista hátterét” – mondja Duffy professzor.
A munka során a gyakran figyelmen kívül hagyott európai fajokra is odafigyeltek: az énekesmadarakra, fafajokra és a kaviárra. „Gyakran feltételezzük, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme Ázsia és Afrika »problémája« – ezzel figyelmen kívül hagyva Európa forrás-, fogyasztói és tranzitrégióként betöltött szerepét.”
Ez a cikk a Horizonban, az EU kutatási és innovációs magazinjában jelent meg.
Hatalmas online üzlet a védett állatok trófeája
Nagy számban találhatók európai országok webes hirdetései között védett, illetve veszélyeztetett állatok, valamint azok trófeái. A Nemzetközi Állatjólléti Alapítvány kutatói az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Oroszország 106 internetes piacterét vizsgálták még a pandémia előtt, 2018-ban. Több mint ötezer olyan hirdetést találtak, amikben olyan állatokat, illetve állatoktól származó termékeket árusítottak, amelyekkel a Veszélyeztetett Fajok Nemzetközi Egyezménye szerint csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem szabad kereskedni. Az eladásra kínált tételek összesített értéke meghaladta a 4 millió dollárt, azaz a több mint egymilliárd forintot. Voltak élő gepárdok, orángutánok, medvék, elefántcsont, jegesmedvebőr, valamint sok hüllő és madár.
A hüllőhirdetések 37 százalékot tettek ki, ezek között nagy számban voltak élő teknősöket kínálók. A veszélyeztetett madarak is 31 százalékkal szerepelnek a listán, leggyakoribbak az eladásra kínált papagájok. A nagytestű állatok, medvék, leopárdok, gepárdok, jaguárok piacát Oroszország vezeti, ahol ezeket a ragadozókat státuszszimbólumként tartják. Emellett találtak majomhirdetéseket Angliában, ahol a legfeltűnőbb a nagymacskák bőrének árusítása volt. Ha tenyészetből származnak, a veszélyeztetett állatfajok árusítása nem illegális, azonban ez a kitétel gyakran segít elfedni a vadon befogott példányokkal folyó kereskedelmet.
Az Európai Unió egy korábbi jelentése szerint az illegális vadkereskedelem a legnagyobb értékű a világon a drog- és a fegyverkereskedelem után. Becslések szerint összege évente 15 és 160 milliárd EUR között mozog.
