;

teszt;rák;vérteszt;

- Vérteszttel a rák ellen

Az angol egészségügyi szolgálat nagyszabású, önkéntes alapú kísérletsorozatot szervez, hogy kiderüljön, a Galleri-vérteszt valóban hatásosan szűri-e a korai rákot.

A világ legnagyobb vérteszt kísérletére készül az angol Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, 140 ezer ember bevonásával. Azt vizsgálják, hogy az amerikai Grail biotechnológiai és gyógyszervegyészeti vállalat - amely 2015-ben indult startupként - által kifejlesztett vérteszt valóban olyan hatásos-e ötven rákfajta korai felismerésében, mint azt az előzetes eredmények mutatták. A teszt során olyan, úgynevezett sejtmentes-DNS-darabkákat keresnek a vérben, amelyek a tumorokból kerülnek oda. Egészen pontosan, mesterséges intelligencia segítségével egyfajta kémiai elváltozásokat keresnek bennük, amit metilációnak neveznek. Egy tavalyi, korai kísérletben a rák minden fázisában 51,5 százalékos pontosságú volt a teszt, és ami lényeges, a rossz találati arány - amikor helytelenül mutatta ki a betegséget - csak 0,5 százalékos volt. Júniusban jelent meg az Annals of Oncology című szaklapban a legutóbbi tanulmány arról, hogy a Galleri teszt 67 százalékos biztonsággal mutatta ki korai fázisban azt a tucatnyi rákot, amelyek az Európai Közösségben a halálesetek kétharmadáért felelnek, és 41 százalékos eredményességgel az összes rákfajtát. Ha ezzel a módszerrel idejében felismerik a betegséget – amikor a klinikai tünetek még nem is jelentkeznek -, a kezelések tízszer eredményesebbek lehetnek a túlélések számát tekintve, mint akkor, ha azokra már csak a betegség negyedik fázisában kerül sor.

A tesztben 140 ezer 50 és 77 év közötti, különböző etnikai hátterű önkéntes vehet részt, olyanok, akik az elmúlt három évben nem voltak rákellenes kezelésen. A vérvétel mozgó tesztközpontokban történik majd és egy, illetve három év múlva megismétlik. A levett minták felét azonnal vizsgálják a Galleri-teszttel, másik felét elteszik, évekkel későbbi vizsgálatok számára. Ha az első eredmények szerint - amelyeket 2023-ra várnak -, a kísérlet sikeres lesz, egymillió emberre is kiterjeszthetik a tesztelést 2024-2025-ben. 

A sejtmentes-DNSA sejtmentes-DNS a sejtek pusztulása után a vérbe jutó egy vagy kettős szálú DNS-töredék, amely származhat tumoros sejtekből, a magzati sejtekből, vagy kórokozók sejtjeiből. Az elmúlt évtizedben kutatások indultak a vérből kinyert sejtmentes-DNS felhasználására a daganatfelismerésben, a magzatban esetlegesen jelenlévő Down-kór kimutatására az anya véréből, és szervátültetés esetében. A módszer 1994-ben indult útjára, amikor rákos betegek véréből származó sejtmentes-DNS-ben mutattak ki egy ismert, rákra jellemző génmutációt, és javasolták annak a betegség felismerésében történő használatát.  

Tudósok már nagyban dolgoznak azon, hogy milyen anyagból építkezzen az emberiség a Marson. Az erre adott válasz úgy tűnik bennünk rejtőzik.