A vártnál is nagyobb fölénnyel nyerte meg a norvég parlamenti választást a szociáldemokrata Munkáspárt, így a pártot irányító Jonas Gahr Store alakíthatja meg az új kormányt a skandináv országban. A párt majdnem az összes voks összeszámlálása alapján 26,4 százalékos eredményt ért el. Bár ez némi visszaesés a párt 2017-ben szerzett 27,4 százalékához képest, mégis simának nevezhető a győzelem, mivel a nyolc éve kormányzó Erna Solberg miniszterelnök konzervatív Hoyre pártja a négy évvel ezelőtti 25,0 százalékról 20,5 százalékra esett vissza.
Trygve Slagsvold Vedum Centrumpártja ugyanakkor 3,3 százalékpontot erősödött, 13,9 százalékával a harmadik legerősebb politikai erő lett. A szocialista baloldal 7,5 százalékot szerzett, ami 1,5 százalékos emelkedésnek felel meg. Jelentős visszaesést könyvelhetett el a jobboldali populista Haladás Párt, amely 3,5 százalékkal eset vissza, 11,7 százalékot szerezve.
Erna Solberg hétfőn késő este elismerte vereségét. Párttársaihoz intézett beszédében közölte, a konzervatívok vezette blokk elvesztette többségét a parlamentben, így távozik a hatalomból. „Gratulálok Jonas Gahr Storének ahhoz, hogy a jelek szerint egyértelmű többséget szereztek a kormányváltásra törekvő erők” – jelentette ki Solberg, aki Skandinávia egyetlen konzervatív kormányfője volt.
A 61 éves Store győzelmi beszédében elmondta, „keményen dolgoztunk, és most végre elmondhatjuk: megcsináltuk". A norvég politikai kultúrát híven jellemzi, hogy nem csak Solberg ismerte el az első adandó alkalommal a vereségét, hanem a voksolás győztese köszönetet is mondott neki, s mint fogalmazott, „jó és stabil miniszterelnöke volt Norvégiának”. Hozzátette továbbá, hogy több súlyos válságon is biztonságosan átvezette az országot.
Store Munkáspártja a Centrumpárttal és a Szocialista Baloldallal lép koalícióra. A három párt 88 képviselői helyre számíthat a 169 tagú parlamentben. Store azonban azt is közölte, minden olyan párttal tárgyalni kívánnak, amelyek kormányváltást akartak. Ebben azonban nincs teljes egyetértés a potenciális koalíciós partnerek között. Míg a kormányfő a baloldali Vörös Pártot és a Zöldeket is bevonná a kormányzati munkába, a centristák és a szocialisták egyelőre nem nyitottak erre. A környezetvédők ugyan nem érték el a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, de három mandátumra számíthatnak.
Store mindenesetre elutasítja a Zöldek azon követelését, miszerint az ország 2030-ig teljesen vonuljon ki az olajiparból, ami a GDP 14, illetve a teljes export 40 százalékát adja és 160 ezer embernek biztosít munkát.
Az a tény, hogy az éghajlat- és környezetvédelem, valamint a társadalmi igazságtalanság kérdése nagy teret kapott a választási kampányban, különösen a baloldali pártokat segítette. Szakértők szerint sok norvég is politikai változást akart nyolc év konzervatív kormányzás után, függetlenül attól, hogy a világ egyik leggazdagabb államáról van szó. Solberg viszonylag jól vezette át Norvégiát a koronavírusválságon, 2020 tavaszán például biztosnak tűnt újraválasztása a kormányfői bársonyszékben, de azóta háttérbe szorult a koronaválság.
Store 2014 óta vezeti a szociáldemokratákat, a párt legutóbb 2005 és 2013 között adta a miniszterelnök személyét Jens Stoltenberg személyében. A jelenlegi NATO-főtitkár alatt Store hét évig külügyminiszterként, majd egy évig egészségügyi miniszterként szolgált. A 2017-es választáson már a szociáldemokraták listavezetőjeként indult Solberg ellen, de akkor alulmaradt vele szemben.
Igen magas volt egyébként a levélben szavazók száma, a voksolók 42 százaléka adta le szavazatát a hétfői dátum előtt.
