A kormány azt állítja, nincs pedagógushiány, a Pedagógusok Szakszervezete pedig azt, hogy lassan nincs pedagógus. Nekünk van igazunk: nincs, és ha így halad, nem is lesz, aki tanítsa gyermekeinket.
A PSZ számításai szerint 12 ezer főállású pedagógus hiányzik a közoktatásból. A pedagógushiány meghatározása 2013-tól nem egyszerű feladat, hiszen a heti 22-26 tanítással lekötött mozgó óraszám, az eseti helyettesítés, valamint a tartós távollét tudatos összemosása nem adhat tiszta képet- ennek ellenére közelitő értéket meg lehet határozni. 2019-ben az országos kompetenciamérésnél (OKM) az intézményvezetők kérdőívet töltöttek ki, amelyben a be nem töltött álláshelyekről, a képesítés nélküli pedagógusokról is nyilatkozatokat tettek. Ezen adatbázis az EMMI háttérintézményétől, az Oktatási Hivataltól kikérhető, így a kormány is hozzáférhet. (Nagyon kellemetlen opció, ha a kormány saját intézményének adatait nem tekinti megfelelő adatszolgáltatónak, vagy nem is tud az adatok létezéséről.)
Nézzük meg, hogy ezen nyilatkozatokból milyen adatok nyerhetők ki és milyen következtetések szűrhetők le. Nahalka István oktatáskutató kutatását használtam az általános iskolák és középiskolák pedagógushiányának meghatározásánál.
A 2019 májusi adatfelvételkor 76390 általános iskolai tanárt és 2503 képzési helyet tartottak nyilván. 873 főnek nem volt pedagógus végzettsége; 524 feladatellátási helyen dolgozott végzettség nélküli pedagógus, ez az általános iskolák 20,9százaléka; 2278 olyan pedagógus volt, aki nem a szakjának megfelelő tantárgyat tanított; 921 feladatellátási helyen tanított olyan pedagógus, aki nem a szakjának megfelelő tantárgyat tanította, ez az általános iskolák 37 százaléka.
A kérdőívben az iskolaigazgatók jelezték, mely képzési területeken volt pedagógushiány a 2018/19-es tanévben. A cikkben látható táblázat az általános iskolai adatokat tartalmazza, ebben megtalálhatók azon képzési helyek adatai is, ahol az általános iskolai oktatás mellett van hat és/vagy nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés is. Az intézmények 10 százaléka nem válaszolt, ami azt jelenti, hogy a kapott adatokat egytizedükkel meg kell emelni.
Az adatok alapján az általános és középiskolákban összesen 7400 fő hiányzik /(1474+5257)x1,1/. Ebben nincs benne a szakoktatói létszámhiány, továbbá nincs benne az a létszám sem, amelyet a heti 22-26 óra közötti különbözettel eltakarnak az intézményeken belül (ez feltehetően még tovább növelné létszámhiányt). Ebből következik, hogy a 7400 fő erősen alulbecsült érték, és a 2019-es adatokra támaszkodik, ráadásul a főállású pedagógusok és oktatók száma azóta jelentősen csökkent a szakképzésben és az általános iskolákban (csaknem 3000 fővel).
Ami az óvodákat illeti: 15000 óvodai csoport van 4575 feladatellátási helyen. A köznevelési törvény szerint egy óvodai csoportot két nevelőnek kell ellátnia, illetve minden feladatellátási helyen legalább egy vezetőnek kell lennie. A 4575 feladatellátási helynek közel egynegyede kis létszámú, így a vezetők a csoport foglalkozásokban is részt vállalnak. Ez alapján (15000x2)+(4575x0,75)= 33400 fő szükséges az óvodai nevelés ellátására Magyarországon. Ezzel szemben 31000 főállású óvodapedagógus van a KSH adatai szerint, ami azt jelenti, hogy 2400 fő hiányzik az óvodákból.
Vagyis 9800 (7400+2400) fő az egyértelműen kimutatható hiány. Becsléseim szerint plusz 2000 fővel növeli a hiányt, ha az óradókat, a nyugdíjas visszafoglalkoztatottakat, illetve a heti 22-26 óra közötti eltérésből adódó többletmunkát is beszámítjuk. Sőt, még az említett 12 ezresnél is nagyobb is lehet a hiány, de mindenütt az alsó hibahatárral számoltam, és 2019-es adatokkal.
Természetesen lehet utasítást adni az intézményvezetőknek: a tantárgyfelosztást úgy készítsék el, hogy ne legyen betöltetlen állás; el lehet törölni/hallgatni az intézményvezetői kérdőívet - de ezzel a kozmetikázással sem lehet eltüntetni a létszámhiányt.
Jó lenne, ha az EMMI a háttérintézményeinek adatait használná, nem pedig letagadná.
