Bár tavaly csökkent a halászati cégek száma és ötödével a foglalkoztatotti létszám is visszaesett, az ágazat összbevétele - a korábbi évek enyhe visszaesése után - közel tizedével 19 milliárd forintra nőtt - állapította meg az Opten. Pedig a koronavírusjárvány a hal és termékei eladását is befagyasztotta. Ráadásul a kivitel is beszűkült és a pánikszerű lakossági felvásárlás sem érintette az iparágat. Az árbevétel-ugrásban leginkább az ágazatnak nyújtott, 544 milliós keretösszegű átmeneti kormánytámogatás játszhatott szerepet - véli Hantos Zoltán, a céginformáció szolgáltató projektmenedzsere.
Az egy főre eső halfogyasztás 2019-ben 6,45 kilogrammra rúgott. Ez a 24 kilogrammos uniós átlag töredéke, de 2 százalékkal elmarad a 2018-as hazai adattól is. A Ma-Hal 2019-es éves jelentése szerint a külföldi behozatal aránya 78 százalék. A fogyasztás 39 százaléka tartósított- és konzerv-, 32 százaléka fagyasztott-, 29 százaléka pedig friss vagy hűtött haltermék. A halhús az áfa 5 százalékra csökkentése ellenére sem vette fel a versenyt a sertés- és szárnyashúsokkal. Az ágazat jövője sokban függ a leendő Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz pályázataitól, de változatlan feltétel a fogyasztási szokások változása is - szögezi le az Opten.