Varga Mihály pénzügyminiszter hétfői videós bejelentése szerint az újabb általános hosszabbításra azért van szükség, hogy az adósoknak legyen idejük nyilatkozni: szeretnének-e élni továbbra is a fizetés halasztásával vagy sem. Arról nem beszélt, hogy ha idejében megalkották volna a moratórium további sorsáról szóló jogszabályt – amely még mindig nem született meg -, akkor nem lett volna szükség az általános hosszabbításra. Gazdasági vagy járványügyi oka ugyanis egyelőre nincsen az általános hitelmoratórium további fenntartásának.
A nemzeti konzultáció válaszaira hivatkozva a kormány is ezt állítja most már, ezért novembertől csak a gyermeket nevelők és gyermeket várók, a nyugdíjasok és a közfoglalkoztatottak kérhetik a hosszabbítást, valamint azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük. A vállalati körből pedig azon cégek élhetnek a fizetési tovább halasztásával, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző évhez képest. Ezen adósok egészen jövő év június 30-ig maradhatnak a moratóriumban, vagyis épp egy hajszálnyival az országgyűlési választások utánig. A hosszabbítás viszont az eddigiektől eltérően nem lesz automatikus: a jogosultsági feltételek fennállása esetén az igényt jelezni kell a banknál.
Mindez a múlt héten megjelent sajtóinformációk alapján már várható volt. Varga Mihály szavaiból – jogszabály híján – az ugyanakkor továbbra sem világos: a jövedelem- vagy árbevétel-csökkenést hogyan kell igazolni, és egyáltalán melyik évhez mérten kell vizsgálni. Az általános hitelmoratóriumot a kormány még 2020 márciusában, a koronavírusjárvány hazai megjelenésekor rendelte el. A váratlan helyzet és a számos korlátozás, elbocsátás miatt a lakossági adósoknak és a cégeknek is valószínűleg ez volt a nehezebb évük. Az idén a bevételek és jövedelmek újra emelkedhettek, de nem feltétlenül a járvány előtti szintre.
Varga Mihály arról sem beszélt, mindez hány adóst érintene. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonban már a múlt heti sajtóhírek alapján számolgatni kezdett. Eszerint a jelenleg nem fizető 1 millió 150 ezer lakossági adós 70 százaléka, mintegy 800 ezer ember tovább görgethetné maga előtt adósságait. A gyermeket nevelők a jelenleg moratóriumos adósok harmadát, a nyugdíjasok pedig a 15 százalékát teszik ki, és a nemtörlesztő adósok mintegy 23 százaléka tapasztalt az elmúlt időszakban jövedelem-csökkenést. Ők együttvéve mintegy 1900 milliárd forint hitelállománnyal rendelkeznek. Mivel Varga Mihály a múlt heti információkhoz képest további kedvezményezetti kört – a gyermeket várókat és a közmunkásokat – is bejelentett, a moratóriumra továbbra is jogosultak száma még magasabb lehet.
A moratóriumnak ugyanakkor nagy ára van, és minél tovább veszi valaki igénybe, annál többet kell majd végül visszafizetnie az eredeti hiteléért. Az MNB számításai szerint a lakáshitelek több, mint felénél az eredeti összeghez képest 10 százalékkal többet kellene visszafizetnie az adósoknak, ha tavaly márciustól jövő júniusig maradnak a moratóriumban. A személyi hiteleknél még nagyobb a felár: ezen kölcsönök több, mint felénél 40 százaléknál is nagyobb mértékben ugrana meg a teljes visszafizetendő összeg a 27 hónapos moratórium teljes kihasználása esetén.
Varga Mihály értékelése szerint ugyanakkor a moratórium valódi segítséget nyújtott a válság során, mivel sikerült vele megvédeni a munkahelyeket és a családok életszínvonalát.
