;

Joe Biden;megemlékezések;George W. Bush;Donald Trump;2001. szeptember 11.;

- 9/11: Megható megemlékezések

Amerika könnyes-mosolygós ünnepségeken idézte fel a húsz évvel ezelőtti terrortámadásokat és az áldozatokat. Biden és Bush is az egységet hangsúlyozta, Trump távol maradt.

Ismét peregtek a dobok, szóltak a skót dudák, kondultak a harangok és rokonaik ismét felolvasták valamennyi áldozat nevét – az Egyesült Államokban az elmúlt két évtizedben már kialakult a megemlékezés rituáléja. A 2001 szeptember 11-i terrortámadások huszadik évfordulója és az Afganisztánból való kivonulás miatt azonban idén a szokásosnál is nagyobb figyelem övezte az országszerte megrendezett gyászünnepségeket. Joe Biden elnök nem tartott beszédet, mint ahogyan a New York-i központi megemlékezésen megjelent Bill Clinton és Barack Obama sem. Megjelent a város 2001-es polgármestere, Rudy Giuliani is, aki az elmúlt időszakban Donald Trumpot támogatta. A negyedik repülőgép lezuhanásának helyén, a pennsylvaniai Shanksville melletti réten emelt emlékműnél a 2001-es elnök, George W. Bush beszélt. Biden a támadások mindhárom helyszínét felkereste: a New York-i ünnepség után Pennsylvaniába, illetve a Pentagon Washington melletti épületéhez is ellátogatott. Videóüzenetében az ország egységének fontosságát hangsúlyozta, azt mondta, hogy ez az, aminek sosem szabad megtörnie.

Hasonló értelemben beszélt Bush is, aki azonban párhuzamot volt az al-Kaida terroristái és az Egyesült Államok biztonságát jelenleg leginkább fenyegető hazai szélsőségesek között. Szerinte kevés ideológiai hasonlóság van a két csoport között, ám mindkettő semmibe veszi az emberi életet. A shanksville-i ünnepségen Kamala Harris alelnök azt mondta, szeptember 11.is megmutatta, hogy miként lehet a félelmet kihasználni a megosztás magvainak elvetésére és Amerika legnagyobb értékének nevezte a sokszínűséget.

Donald Trump , bár szóvivője szerint megtehette volna, tehát meghívták, nem ment el egyik hivatalos megemlékezésre sem. Helyette az egy manhattani tűzoltóállomást keresett fel, ahol kevés szót ejtett a 2001-ről, viszont élesen támadta Bident. A szomorú évforduló nem akadályozta meg abban, hogy főleg saját terveivel, a 2024-es elnökválasztáson való indulásával foglalkozzon.

A világ sok országában voltak megemlékezések. Londonban a Buckingham palotának a királyi testőrség zenekara eljátszotta az amerikai himnuszt, Brüsszelben a NATO főtitkára főhajtással emlékezett a Világkereskedelmi Központ acélszerkezetének a szervezet székházában kiállított darabjánál.   

Titkos akta kevés meglepetésselSzaúd-Arábia diplomatái találkoztak a 2001 szeptember 11-i terrortámadások tizenkilenc elkövetője közül kettővel, de arra továbbra sincs bizonyíték, hogy a királyság vezetői támogatták volna az al-Kaida Amerikába telepített csoportját. Ezt tartalmazza az a tizenhat oldalas, erősen szerkesztett jelentés, amelyet az FBI a Fehér Ház utasítására az évfordulón hozott nyilvánosságra. Az áldozatok családjai előzőleg figyelmeztették az elnököt, hogy ne menjen el a gyászünnepségekre, ha nem teljesíti választási ígéretét és nem teszi közzé a titkos aktát. Két évtizede él a feltételezés, hogy a szaúdi vezetés tudta és segítsége nélkül nem lehetett volna megszervezni az akciót. Azt már egy 2004-es jelentés is megállapította, hogy a szaúdi titkosszolgálatnak kapcsolata volt néhány terroristával, illetve a királyi család egyes tagjainak a kérdéses ügynökökkel. Szaúd-Arábia kezdettől tagadja, hogy a terroristáknak magas rangú pártfogói lettek volna, de a merénylet után sietve elhagyták az Egyesült Államokat a kiterjedt uralkodó család ott lévő tagjai, amihez amerikai hozzájárulás kellett. George W. Bush akkori elnöknek kiváló szaúdi kapcsolatai voltak, még nagyapja kezdett üzletelni a királyi családdal.   

A hadsereg repülőgépei az övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet Gázai övezetben lévő célpontjait támadták.