A hazai több mint félezres felnőttképzési szakértői gárda csaknem kétharmada nem tudta – kisebb részük a megszabott feltételek miatt nem akarta – teljesíteni a Pest Megyei Kormányhivatal Szakképzési és Felnőttképzési Főosztálya által szervezett, kétévenként kötelező továbbképzés vizsgáját – tudta meg a Népszava. Évtizedek óta a szakmában dolgozó emberekről van szó, akik eddig szaktudásuk és tapasztalatuk révén véleményezték a felnőttképzés programjait és ezeket alapul véve kaptak vagy nem kaptak végül engedélyt a kurzusokat szervező cégek.
– A vizsgák során olyan érzésünk támadt, mintha előre megfontoltan állítottak volna bennünket szakmaiatlan, szinte személyre szabott akadályok elé, amelyeket egyesek semmiképpen sem ugorhattak át – mondta lapunknak az egri Sibelka György aki 25 éve dolgozik szakértőként. Vagyis, csak dolgozott, mert ő is a „bukottak” közé került, s a pótvizsgán sem ment át. Sibelka szerint azzal nincsen semmi gond, ha mérni akarják a tudásukat, ám a módszerek, amelyekkel ezt tették, több, mint kifogásolhatók. – A kormányhivatal meghirdetett 20 órás továbbképzést, 12 órás egyéni felkészülést és további 8 órás, személyes részvételt igénylő gyakorlati képzést, ám az utóbbin látottaknak-hallottaknak semmi közük nem volt a későbbi vizsgához. Nem volt előzetes tananyag, csupán tíz megjelölt, csaknem 1000 közlöny-oldalt kitevő jogszabály, valamint 123 úgynevezett tanulást támogató, de nem vizsgakérdés. Nyilvánvalóan nem várható, hogy a vizsgázó a jelzett mennyiségű jogszabályt megtanulja, annál kevésbé mert erre a szakértői munka során a gyakorlatban nincs is szükség – mondta.
A helyszíni vizsgálatok alatt, vagy a képzési programok előminősítésénél a joganyag nyomtatott vagy elektronikus formában folyamatosan a szakértő rendelkezésére áll, a szakértői munka azonban sokkal összetettebb puszta jogszabály-ismeretnél, ez nem lehet az alkalmasság egyetlen fokmérője – tette hozzá az egri szakértő. Maga a vizsga egy feleletválasztáson alapuló, kizárólag jogszabály szövegekből álló, 40 válaszlehetőséget tartalmazó kérdés-sorozat volt. Egy kérdés megválaszolásra mindössze másfél perc állt rendelkezésre, ez alatt kellett volna saját számítógépükön „lóhalálában” megkeresni az adott jogszabályt, amennyiben nem tudják azt fejből. A szakértői gárda csökkenése komoly következményekkel járhat a felnőttképzés színvonalára nézve, egyes csoportok viszont hasznot húzhatnak a létszám csökkenéséből, a kontroll lazulásából – mondta Sibelka György. Szerinte a silány színvonalú programok "átengedése" és az ezek alapján folytatott "olcsó" és nem megfelelően ellenőrzött képzések lebonyolítása jelentős nyereséggel járhat egyes képzők számára, ugyanakkor súlyosan károsítja a résztvevőket és a képzést támogató államot, más, korrekten működő képzőket pedig behozhatatlan versenyhátrányra ítél – fogalmazta meg nemcsak lapunknak nyilatkozva, hanem a Pest megyei kormánymegbízottnak, Tarnai Richárdnak eljuttatott, a vizsga módját kifogásoló levelében is. Hozzátette: résztvevőként, vizsgázóként az egész szakértői továbbképzést, s magát a vizsgát is szakmaiatlannak, etikátlannak és megalázónak tartja.
Ezzel a véleménnyel nincs egyedül. Palotás József, a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesületének (FSZOE) elnöke a Népszavának azt mondta: több tucatnyi megalázott, elkeseredett és felháborodott társuk kereste meg az egyesületet, emiatt később két, méréstudománnyal foglalkozó nagy tekintélyű szakértőt is felkértek, elemezzék a továbbképzés és a vizsga anyagát szakmai szempontól. Az egyikük megállapítása szerint a kormányhivatal főosztálya által elkészített, „a legapróbb hozzáértést is mellőző, helyes-helytelen alapú logikára épülő vizsgalapok szakmai selejtnek tekinthetők”, s csak arra voltak alkalmasak, hogy a résztvevők többségében jogos és heves indulatokat váltsanak ki. Ezek nem voltak összhangban sem a szakértői feladatokkal, sem a szakértői munka kihívásaival. Kérdőíves kutatást is végeztek a vizsgázók között, akik közül többen kifogásolták a kormányhivatal illetékes főosztályvezetőjének üzenetét, miszerint „kevesebb, mint a jelentkezők felét szeretné, ha levizsgázna, mert neki nincs szüksége több szakértőre.” Lapunknak a kormányhivatal erre úgy reagált, hogy ilyen „üzenet” nem hangzott el, és logikátlan is, mivel nemcsak a Pest Megyei Kormányhivatal tart igényt a szakértők munkájára, hanem a több ezer felnőttképző intézmény is. Ez a kijelentés viszont az FSZOE tagjai szerint cinikus és alaptalan, hiszen akit töröltek a szakértői nyilvántartásból, az senki számára nem végezhet ilyen munkát.
A Pest Megyei Kormányhivatal szerint a honlapjukon is közzétett tájékoztató anyagban a továbbképzés célja egyértelműen meghatározott volt, a követelményeket a vizsgaszabályzat tartalmazta. Ebben szubjektív lehetőséget biztosító elem nincs, a tesztlapokhoz megoldókulcs tartozik, amelytől nincs mód eltérni – válaszolták kérdésünkre. Szerintük a felnőttképzési szakértők vizsgaeredményeiről még nem lehet pontos számot mondani, mert a 2021-es tavaszi-nyári továbbképzési időszak tart. Állításuk szerint az látható, hogy a nyilvántartásból törölt felnőttképzési szakértők mintegy 90 százaléka eleve nem jelentkezett a kötelező továbbképzésre vagy a későbbi vizsgára. Az FSZOE szerint a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerben 555 felnőttképzési szakértő szerepelt, közülük 81 embernek nincs továbbképzési kötelezettsége, mert ők friss szakértők. A további 474 fő közül mindössze 190 személy teljesítette a továbbképzést, 284 szakértő pedig nem: kisebbik részük valóban neki sem ment a vizsgának, a nagyobbik része azonban megbukott az első vizsgán vagy valamelyik pótvizsgán – ez derült ki az egyesület kérdőíves kutatásának adataiból. A vizsgát nem teljesítők aránya 60 százalék, ami egy továbbképzés esetében meglehetősen abszurd – mondták a szakértők. Egyesületük eddig hiába kérte a továbbképzési határidő kitolását december végéig, a kormányhivatal szeptember 1-jével elkezdte azon szakértők törlését, akiknek nincs függőben lévő szeptemberi pótvizsga-visszaigazolásuk.
Milliárdok a kontroll nélküli felnőttképzési programokra
Tizenöt milliárd forintos keretösszegre pályázhatnak a munkahelyi képzéseket támogató vállalkozások október 1-jétől. Ez a pénz annak a 70 milliárd forintos kormányzati programnak a része, amelyet szeptember elsején jelentett be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.
György László szerint a felnőttképzési programban egy munkavállalóra évi félmillió forint támogatás is juthat. - A programot a korábbiaknál nagyobb rugalmassággal szervezik, a vállalati igényeknek megfelelően a képzések lehetnek vállalati belső képzések, de külső képző intézményeket is igénybe lehet venni – jelezte, s hozzátette, hogy a képzések hatékonyságát mérik majd.
A hatékonyságnak némiképp ellentmond, hogy nemcsak brutálisan csökkentették az eddigi tapasztalt, szakmai kontrollként működő felnőttképzési szakértői gárdát, de kiiktatták a rendszerből azt a csaknem félezer felnőttképzési programszakértőt – egyszerűen megszüntetve ezt a státuszt -, akik eddig szakmacsoportonként tudták előzetesen elbírálni egy adott tanfolyam megvalósíthatóságát, várható színvonalát, hitelességét. Vagyis az építőipari szakértők például a kőműveskurzus, a manikűrösök a körömépítő-tanfolyam képzési programját véleményezték – ehhez értettek. Mostantól ez akár fordítva is történhet, vagyis egy manikűrös is adhat szakvéleményt a malterozási tematika milyenségéről. Általános vélemény – ezt lapunknak is többen megfogalmazták – hogy a felnőttoktatásra szánt állami források nagy részét maguk a képző cégek fölözik le, alulfizetett oktatókkal és manipulált óraszámokkal, nem törődve azzal, hogy a zömmel hátrányos helyzetű „hallgatók” – romák, ötven év felettiek, nyolc általánost végzettek, egyedülálló nők – valóban el tudnak-e helyezkedni az adott végzettséggel a munkaerőpiacon. A felnőttképzési szakértők szerint ez a helyzet mostantól az erős szakmai kontroll hiánya miatt tovább romolhat.
