Vannak, akik szerint sok pénzt kellene adni az embereknek, mások nem így gondolják. Ön mit gondol? - akár ezt is kérdezhette volna a kormány a nemzeti konzultáción, minden bizonnyal ez is 90 százalék feletti támogatást kapott volna. Csakúgy, mint a 200 ezres minimálbér, az adóvisszatérítés vagy a hitelmoratórium fenntartása. Utóbbit 1,3 millió ember támogatta, majdnem annyian, ahányan immár másfél éve nem fizetik a hitelüket. De ugyan ki ne értene egyet a magas fizetésekkel, az ingyen pénzzel?
Csakhogy ingyen pénz nincsen. A moratóriumnak is ára van, sőt, éppen a legszegényebbek fognak érte a legtöbbet fizetni. Azok, akik az iskolakezdést, a bedöglött mosógép javítását már a járvány előtt is csak hitelből tudták fedezni. Nekik magas kamatokkal adnak kölcsönt a bankok, mivel kockázatos ügyfelek. Márpedig minél magasabb a kamat, és minél tovább halogatja valaki a visszafizetést, annál többe kerül a moratórium. A jegybank elrettentő példája szerint 5,8 millió forinttal többet kellene visszafizetni egy 25 százalékos kamattal fölvett, még 10 évig törlesztendő, 1,5 millió forintos személyi hitelért, ha az adós a kezdetektől jövő júniusig kihasználja a moratóriumot. Az adósok többségéhez valószínűleg ez a hír nem jutott el, pedig akiket megkerestek a bankok, hogy fölvázolják a következményeket, nagyobb arányban hagyták ott a moratóriumot.
Sajtóértesülések szerint újabb hosszabbításra lesz lehetőségük a gyermekes családoknak, a nyugdíjasoknak és mindazoknak, akiknek tavaly óta csökkent a jövedelmük. A K&H Bank felmérése szerint a 30-59 éves korosztály 11 százalékát pénzügyileg súlyosan érintette a járvány. Ám míg a magasabb jövedelműek körében csak minden huszadik, addig az alacsonyabb jövedelműek között minden ötödik ember nézett szembe komoly anyagi kihívásokkal. Valószínűleg utóbbiak igyekeznek majd bent maradni továbbra is a moratóriumban. Most a bankokon a sor, hogy elmagyarázzák nekik azt, amit a kormány a választások közeledte miatt nem mer: a szegény embert a moratórium is húzza.