A város neve Telosa lesz – az ógörög szó „magasabb célt” jelent. Az építkezést teljesen az alapoknál kezdenék a gyakorlatilag üres sivatagban, de a pénzt még össze kell gyűjteni. A 60 ezer hektár területű várost Marc Lore, a Walmart amerikai áruházlánc egykori igazgatója álmodta meg, egy ismert építészt már meg is bízott a tervezéssel. A dán Bjarke Ingels Group (BIG) építésziroda már közzétette is tette a város digitális látványtervét: futurisztikus kinézetű ökobarát-épületek növényekkel beültetve, tágas terek, fenntartható energiaellátás, a sivataghoz alkalmazkodó, kiszáradni nem tudó vízellátó rendszer jellemzik. A „15 perces várostervezés” lehetővé teszi, hogy mindenki negyed órán belül elérje munkahelyét, az iskoláját vagy valamilyen szolgáltatást. A közlekedést gyalogosbarát kerékpárok és lassú önvezető jellemeznék. A város közepén az Equitism Tower állna, amelynek lenne magasban lévő víztározója, aeroponic, azaz „légi” farmjai, olyan növénytermesztő telepek, amelyek csak vizet és tápanyagokat használnak, ezek mellett önellátó napelemes energiatermelése, amely mindenkinek elegendő energiát gyűjt és oszt szét. A partnerek még keresik a helyszínt, szóba jött eddig Nevada, Utah, Idaho, Arizona, Texas vagy az Appalache-régió. A város 2060-ra készülne el teljesen és 5 millió embernek adna otthont, az addig számolt költségek elérnék a 400 milliárd dollárt. Az első ütemben egy 600 hektáros terület épülne be, 50 ezer lakos 2030-ban már be is költözhetne, mindez 25 milliárd dollárba kerülne. A pénzt magánbefektetőktől, filantróp milliomosoktól, szövetségi és állami adományokból gyűjtenék össze.
Keretes - A már kialakult és egyre élhetetlenebb városok élhetővé tétele többféleképpen megoldható, az egyik módszer, minél több növény telepítése a „visszavadítás”. Ez őshonos növények visszaültetését, üres területek parkokká való átalakítását, olyan épületek felhúzást jelentheti, amelyekbe sok növényt lehet telepíteni, vagy egyszerűen csak arról szól, a megfelelő területeken csak hagyni kell, hogy újra megjelennek a növények. Az egyik ezen a téren jól teljesítő város Szingapúr a 18 mesterséges, akár 50 méter magas „Szuperfájával”, amelyekben 158 ezer növény él, a valódi fák funkcióit helyettesítve. Szűrik a levegőt, az esővizet, árnyékot adnak és elnyelik a hőt. Az angliai Nottingham központjában egy 2 és fél hektáros területet a közeli Sherwoodi erdő (Robin Hood egykori lakhelye) növényeivel telepítettek be. Dublinban (Írország) a méheket szeretnék megmenteni, félretették a fűnyírókat, hagyják a füvet nőni, nincs vegyszeres gyomirtás. Az eredeti méh-, rovar- és madárvilág elszaporodott. Hanover, Frankfurt, Dessau (Németország) szintén úgy döntött, hogy bizonyos területek minél kevésbé avatkozik be, a növények vadon nőnek, jobban tűri a föld a szárazságot, visszatért és szaporodik az állatvilág. Barcelonában a járvány miatt lezárt parkokban indult önálló fejlődések az élővilág, aminek következtében nagymértékben nőtt a biodiverzitás.
