A kormány túl keveset tett az elmúlt években a magyar lakásállomány minőségének javítása érdekében és az elkövetkező időszakban sem akar élni azzal a lehetőséggel, hogy energiahatékonysági és egyéb felújítási programokkal érdemben javítson az EU-s összehasonlításban rossz lakáshelyzeten – ez a Habitat for Humanity Magyarország idei lakhatási szegénységről szóló jelentésének legfőbb megállapítása. A kötet első fejezetének tegnap esti bemutatóján a szerző, Bajomi Anna Zsófia azt emelte ki, hogy nálunk kiugró mértékben nőttek a lakásárak, energiafogyasztásuk a legmagasabb Európában, ennek ellenére nincsenek széles körben elérhető támogatások, ezt a munkát a kormány a piacra bízza.
Magyarországon 2010 és 2020 között az unióban második legnagyobb mértékben, 89,7 százalékkal nőttek a lakásárak. Pedig a magyarországi épületek több mint fele 1970 előtt épült, a családi és sorházak 81 százaléka 1990 előtti, 63 százalékuk nincs szigetelve. Összességében a lakásállomány 70-90 százaléka szorul felújításra.
A korszerűsítéshez a Habitat munkatársai javaslatokat is megfogalmaztak. Vissza nem térítendő támogatásokkal tennék elérhetővé az energiahatékonyság javítását és a komplex felújításokat támogatnák, ami az egészséget károsító helyzeteket, például a penészedést is megszüntetné.
